A szerencsések a hosszú hétvégén még utoljára csodájára járhattak a már elnyílóban lévő tavaszi tőzikéknek a csáfordi erdőben, virágzásuk ugyanis véget ér, helyüket lassanként átveszi a többi kora tavaszi virág, többek közt a sárga tyúktaréj, a ligeti csillagvirág, a berki- és bogláros szellőrózsa és az odvas keltike, olvasható a Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook-oldalán.
Mint fogalmaztak, többeknek feltűnt, hogy egyre kevesebb a tőzike a Csáfordi-erdőben.
Sajnos a klímaváltozással együtt járó aszályosodás és folyószabályozások következtében a kora tavaszi vízborítás évek óta elmarad a területen, melynek következtében a tavaszi tőzike (Leucojum vernum) állománya láthatóan csökkent. Drasztikusan megcsappant a folyók és csatornák vízszintje, ezzel együtt a talajvízszint is, ami kihat a környező területek, így a Csáfordi-erdő és környező mocsárrétek élővilágára is
– közölték.
Idén tavasszal kaptak olyan visszajelzést, hogy bár a tőzikés erdő csodálatos, viszont nem természet- és látogatóbarát. Pár vélemény szerint a tanösvény esztétikai értékét csökkenti a bevezető mezőgazdasági út téglatörmelékes, valamint a tőzikés erdő ösvényének kőzúzalékos borítása. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, a Csáfordi-erdő és a környező területek a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. tulajdonában vannak. A bevezető utat borító téglatörmelék a területen dolgozó munkajárművek akadálytalan közlekedése érdekében van kihelyezve.
Azt is írták, az erdőn belüli ösvény köves borítására pedig amiatt volt szükség, hogy esőzések után is könnyen látogatható maradjon az erdő.
Volt olyan vélemény, miszerint az ösvényt övező kordon ront az erdő összképén. A kordonok kimondottan a tavaszi tőzikék és az erdő aljnövényzetének védelmére lettek installálva. Ez a kialakítás csak jelzésértékű és csak időszakosan, a tőzike virágzás idejére van kihelyezve, mikor kiemelkedően magas a terület terheltsége
– ismertették.
Az is felmerült többekben, hogy sok a kidőlt és álló holtfa a területen, mely nem kerül elszállításra. Bár nem egyszer hallották azt a véleményt, hogy így a fák sok ezernyi virágot nyomnak el, vagy veszik el a szabad területet, ez a természetes erdőképhez hozzátartozik a kidőlt, vagy lábon álló holtfák jelenléte az erdőben.
Nem egyszer felvetődött az az igény is, hogy nagy élmény lenne, ha a tőzike tanösvény kibővülne mellékágakkal azokon az utakon és vízmosásokon, ahol nem nő tőzike és így nem okozna taposási kárt a látogató. Az ötlet csábító, de sajnos a tény, hogy így nem okoznának kárt a tőzikésben, nem helytálló. Ugyanis ha azokra a helyekre is gyalogösvényt jelölnék ki, ahol most nem nő tőzike (korábbi külső behatás miatt), a jövőben se adnánk meg az esélyt, hogy az oly lassan regenerálódó állomány visszahódítsa ezeket a területeket, áll a közleményben
A szemetelést visszatérő problémaként említették, de a szemétgyűjtők kihelyezése sem tökéletes megoldás a arra, mivel ezekből a szél és az állatok széthordhatják a szemetet a területen. A rendszeres erdőjárók ismerik a szabályt, miszerint a kirándulásra hozott ételek csomagolását és egyéb keletkező hulladékot a legjobb hazavinni magunkkal és ott kidobni, tették hozzá.
