MTI/Bodnár Boglárka
Virágzó vidékünk

Középkori kincseket találtak Bakonybélben

A monostor szerzetesi közössége által is támogatott ásatás első, a monostor kertjében zajló fázisa a tervek szerint május végéig tart.

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak, írta az MTI.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében folyó projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg. Az ásatást Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze vezeti.

Kapcsolódó
Böjti lencsefasírt és gyógynövényes sör a bakonybéli bencések konyhájából
A bencés szerzetesek 1998-ban tértek vissza Bakonybélbe, ahol modern, önellátó gazdaság alapjait kezdték felépíteni.

A monostor szerzetesi közössége által is támogatott ásatás első, a monostor kertjében zajló fázisa a tervek szerint május végéig tart.

Az ELKH csütörtöki közleménye szerint az április óta folyó terepmunkában tapasztalt technikusok, egyetemi hallgatók és a Laczkó Dezső Múzeum önkéntesei is részt vesznek.

A régészek a 18. században épült rendház déli udvarán nyitottak szelvényeket, ahol az új- és modern kori csatornák, közművek és tereprendezések rengetegéből már szépen kibontakoztak a nagy múltú monostor maradványai.

A török hódoltság ideje után visszatérő szerzetesek kezdetben sikertelenül keresték a középkori romokat az erdő által visszahódított területen, és csak 1695-től lehetett megkezdeni a romok közvetlen környezetének kitisztítását. Ebből az időszakból származhatnak az ásatás során előkerült legkorábbi, de már a hódoltság utáni éremleletek is

– olvasható a közleményben.

Szintén az újjászerveződő bencés közösség korai emlékei közé sorolható az a habarcskeverő láda, melynek falenyomatos maradványai viszonylag ép állapotban kerültek elő.

A beszámoló szerint a szelvényekben az újkori rétegek alatt feltárt középkori falakból egy meglehetősen összetett kép rajzolódik ki. Ezek – méreteiknél fogva – nagyrészt emeletes épületek maradványai lehetnek, az előkerült fehér vakolatdarabkák, illetve egy kőből faragott ablakkeret töredékei lakó- vagy gazdasági épületekre utalhatnak.

Az épületrészletek eredeti szerepét a kutatás jelenlegi fázisában még nem lehet véglegesen meghatározni, ugyanakkor a középkori templom valószínűleg északabbra, a mai épületegyüttes alatt állhatott.

A kutatás során az is bizonyossá vált, hogy az eltérő kialakítású, részben egymást is metsző falmaradványok legalább négy különböző építési periódust vagy fázist mutatnak, ami egyértelműen igazolja, hogy a területet már a török hódoltság előtt intenzíven használták

– fogalmaznak a kutatók.

A középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként különböző edénytöredékek és egyéb kisleletek mellett egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak. A középkort megelőző megtelepedés emlékei közé sorolható többek között néhány őskori és egyéb korból származó edénytöredék, egy római érem és egy késő avar kisszíjvég.

Az ELKH pénzügyi támogatásával megvalósuló programnak három pillére van, ezek közül kettő Bakonybélhez kötődik. A monostor középkori építéstörténetének kutatása mellett május közepétől megkezdődött a Bakonybél-Szentkút lelőhely – az úgynevezett Borostyánkő – remetebarlangjának feltárása is. A lelőhelyen korábban egy kápolna állhatott, amelyet a feltételezetten Szent Gellért által is lakott remetelak helyén emeltek.

A projekt harmadik részeként folytatják a Tihanyi Bencés Apátság területén tavaly megkezdett kutatást. Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatójának vezetésével és Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa koordinálásával sor kerül a tihanyi barátlakások területének régészeti terepbejárására és geofizikai kutatására, továbbá megtörténik a teljes Tihanyi-félsziget felmérése LIDAR-technológiával

– írják a közleményben.

Kapcsolódó
Bakonybéli barangolás Cseh Tamás nyomában
A művész számára Bakonybél volt a csoda, mint egy mesebeli elzárt vidék.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.