btkppke.hu
Mozaik

Sírrablók fosztogatták Zamárdiban az avar kori temetőt

1972-ben kezdték el a több ezer sírt tartalmazó temető feltárását.

A Kárpát-medence legnagyobb avar kori (6-8. század) temetője Zamárdiban található, melynek feltárását 1972-ben kezdték meg a régészek. Az elmúlt években 2800 sírt találtak, további 2000 még feltáratlan.

Kapcsolódó
700 éves pénzérmét találtak Zalában
Már az 1300-as években állt a vállusi pálos kolostor.

A temető gazdag leletanyaga egyebek között kuriózum számba menő arany ékszereket, színes gyöngynyakékeket, tarsolylemezeket, használati tárgyakat, fegyvereket tartalmaz. Az eddigi ásatások során kiderült, hogy a sírok zömét a történelem során kirabolták.

Zamárdi, avar kori temető

A lelőhely a Balaton déli partján, a Tihanyi félszigettel átellenben, a római kori Ságvár (Tricciana)-tól alig 12 km-re fekszik. A temető mérete grandiózus, egy nagy kiterjedésű ellipszis (körülbelül 400 m x 200 m).

 

A temetőtől keletre egy nagy kiterjedésű, már az 50-es években ismert „salakmező” található, ahol mintegy 200 m x 150 méternyi területen vasolvasztó kohók voltak.

 

A leletmentés során kohó- és településmaradványokat tártak fel. A kohók az archeomágneses vizsgálatok alapján a VIII. századra datálhatók.

A lassan negyven éve tartó feltáró munka ebben az évben is folytatódik. Augusztusban a régészek – egyetemi hallgatók segítségével – három héten át dolgoznak itt, írta a Sonline.

Annyit már látunk, hogy ezeket a sírokat is megbolygatták, többet kiraboltak, valószínűleg a vastárgyakat vitték el, ezek tűntek el leginkább

– mondta a portálnak Balogh Csilla, az ásatás vezetője, aki 2015-ben kapcsolódott be a kutatásba.

btkppke.hu

Jómódú germán közösség élhetett itt, valamint a hatalmat gyakorló avarok, majd a két közösség összeolvadt és így alakult ki a temető rendkívül vegyes kultúrája.

A vizsgálatokból az látszik, hogy az itt élők kemény fizikai munkát végeztek, de még nem tudni, hogy a temetőtől 800 méterre található nyolcadik században használt vaskohóteleppel összefüggésbe hozható-e tevékenységük

– emelte ki Balogh Csilla.

Önellátó közösség volt, foglalkoztak bronzművességgel, vas-, illetve len- és kenderfeldolgozással, utóbbira utalnak az orsógombok, amelyek az ásatás során kerültek elő.

Az ásatás augusztus 23-án fejeződik be, az előkerült leletek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba kerülnek, ahol először restaurálják ezeket, majd bemutatják a közönségnek.

Kapcsolódó
Ősemberek nyomaira bukkantak egy nógrádi falu határában
A táborhely korát hozzávetőlegesen 40 ezer évesre becsülik a szakemberek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.