Elmesélték a bükki gejzírek titkait

A Bükk mészkőfennsíkjának déli pereme alatt, 450-500 méteres tengerszint feletti magasságban négy időszakos karsztforrás is ered: az Imó-kő, a Fekete-len, a Vöröskő-alsó és felső forrás.  Ezek a Bükki Nemzeti Park területének legérdekesebb jelenségei közé tartoznak, legismertebb tagja a Vöröskői-alsó- forrás.

Ezek a források az agyagpalába zárt, viszonylag kis felszíni kőkibúvású mészkőrögök déli peremén, a mészkő és a vízzáró agyagpala határán találhatók. A mészkőből álló területeken a csapadék körülbelül 20-40%-a szivárog be a mészkő résrendszerébe és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában.

A beszivárgó víz rövidebb-hosszabb felszín alatti tartózkodás után különféle karsztforrásokban lép ismét felszínre, melyek zöme a hegységperemen található. A források aktivitása a fennsíki vízgyűjtőterületen beszivárgó csapadékmennyiségtől függ, a rövid idő alatt beszivárgó jelentősebb vízmennyiség hatására aktiválódnak.

A vöröskői-alsó-forrás látványos vízsugarát annak köszönheti, hogy a korábbi természetes forrástóban buzgárszerűen feltörő víz környezetét az 1970-es években olyan módon építették ki, hogy a víz csak egy felfelé mutató szűk nyíláson át távozhasson, tehát az lényegében mesterségesen kialakított jelenség

– mesélt nekünk a forrásról Szatmári Zsolt természetjáró, aki kisebb-nagyobb csoportoknak 1989 óta szervez túrákat főként az Északi-középhegység tájain, és egy Facebook-csoportot is üzemeltet az Északi-középhegység vándorai néven.

Megtudtuk, hogy leggyakrabban tavasszal márciusban, áprilisban, majd késő ősszel októberben és novemberben törhet fel, legritkább pedig a kora nyári, nyári működés.

Az imó-kői-forrás működése a vöröskőinél ritkábban figyelhető meg. Vize az Imó-kő alatti forrásbarlangból természetes módon, nagyobb vízhozam esetén dübörögve tör elő, miután barlangját már teljesen kitöltötte

– ismertette a természetjáró a másik forrást is.

A vöröskői-felső-forrás csak rövid ideig 3-4 hétig működik, míg az alsó, látványosabb forrás akár hónapokig is adhat vizet. Először az alsó forrás indul meg, ezt éri el leghamarabb az emelkedő karsztvíz.

A legerősebb működés idején akár 1,5-2 méter magasra is törhet ki belőle a víz.

Nagyon csapadékos években esetleg előfordul, hogy nyáron is ontják magukból a vizet, de az utóbbi évekre inkább az volt a jellemző sajnos, hogy be sem indultak. Ahhoz, hogy ez megtörténjen a fennsíkon több napos és folyamatos esőzésre van szükség, olvadáskor pedig 50 centiméter körüli hóvastagságra.

A források, köztük a  Vöröskői-alsó-forrás is, jelenleg nem működnek, idén nem is működtek. Sajnos a tavalyi és idei téli hónapok során alig halmozódott fel a hó a hegységben, az is gyorsan elolvadt, és az idei tavasz is rendkívül csapadékszegény volt

– erről már a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési Osztályának osztályvezetője, Holló Sándor nyilatkozott nekünk kiemelve, hogy az április, májusi csapadékok a karsztvízszintet nem tudták kellő mértékben megemelni.

Valószínűleg idén nem is fognak működésbe lépni. Természetesen, egy bő csapadékot szolgáltató hosszabb időszak még javíthat a helyzeten.

A szakember elmondta, hogy mivel a forrás feltörése egy nagyon népszerű jelenség, arról a világhálón szinte azonnal lehet értesülni, de a nemzeti park weboldalára is kerül majd ki információ.

Kapcsolódó

Beindult és magasba szökött a Bükk egyik karsztforrása

Amíg működik, addig igazi turistacsalogató.