A kalocsai Haynald-obszervatórium 1878-ban épült, ez a legkorábbi, ma is látogatható csillagvizsgáló. Előtte egyetlen obszervatórium létezett Esztergomban, mely az 1848-49-es szabadságharc alatt ágyútűzben megsemmisült.
A Szent István Gimnázium tetején levő kupolában a csillagvizsgálóval egyidős távcső is található, melyet már a tudományos műhelyt alapító Haynald Lajos érsek is használhatott. 2019-ben nem sok híja volt a megsemmisülésének, amikor egy szélvihar letépte a tetőt, de gyors közbeavatkozással és újjáépítéssel sikerült megmenteni – írja a BAON.
Bár az építtető Haynald Lajos érsek inkább a botanika iránt érdeklődött, fontos mecénása lett a tudományoknak és a művészeteknek. Akkoriban komoly összegnek számító tízezer forintot költött az építésre, és további 16 400 forintot a műszerekre, majd pedig később is támogatta a működést, élete végéhez közelítve pedig alapítványt hozott létre a fenntartására.
Fény Gyula jezsuita szerzetes harminc éven át foglalkozott a Nap és a napjelenségek megfigyelésével, tudományos munkájának jelentős részét a kalocsai obszervatóriumban végezte. Kutatásai azért számítottak unikumnak, mert például a napkoronában lebegő vagy mozgó sűrűbb, hűvösebb levegőtömegek vizsgálatához a kor legmodernebb felszereléseire volt szükség, és ez adott volt a kalocsai gimnázium tetején.
A csillagvizsgáló az I. világháború végére elavulttá vált, modernizálása a Haynald Lajos által létrehozott alapítvány elértéktelenedése miatt már lehetetlenné vált.
Ma az egyik kupolában egy 1950-es években megvásárolt teleszkóp áll, az eredeti a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium aulájába került kiállítási tárgyként. A másik kupola alatt még megtalálható az 1878-as távcső, ami már nem működőképes. Úgy gondolják, hogy a távcső és annak története sokakat motiválhat a tanulásra, kutatásra még a 21. században is.
