Virágzó vidékünk

Frontra induló katonák százesztendős üzeneteit rejti a Hét Nővér Fája

Géppuskafészekből tüzeltek a dóci faóriás rejtekében.

Borostyán, vadszőlő indák és „Tiszaszag” elegyedik bódító harmóniába, ha gyalogtúrára indulunk a dóci határba. A falutól néhány kilométernyi távolságra takaros gátőrház húzódik a galériaerdő rejtekében. A villanypásztorral körbe kerített töltésoldalban legelésző juhok fölé emberemlékezet óta egy óriásfa sötétzöld sziluettje rajzolódik.

Falunk büszkesége a hatalmas szürke nyár, mely ott áll a töltés tövében. Törzs körmérete alig marad el a tíz métertől, így Magyarország legnagyobb fái között jegyzik. A falusiak emlékeit idézve nagyjából 170 éves lehet

– mesélte portálunknak Kucsora Mónika, dóci könyvtáros.

Megmenekültek az árvíz elől

Az Ópusztaszer és Sándorfalva között elhelyezkedő Dóc lankás dombként magasodik a környező homokhátság fölé: a szegedi dóm tornyának csúcsával egy magasságban helyezkedik el. A szegedi Nagyárvíz tragikus eseményei összefonódtak a kicsiny zsákfalu történetével, a faluba menekültek csónakjaikon a jeges ár elől a szegediek. Az 1879-es tiszai árvíz petresi gátszakadásának helyét ma egy emléktábla őrzi a töltésen. A tábla szövege felidézi a kora tavaszi történéseket:

„Ezen a helyen szakadt át 1879. március 5-én este 7 órakor az akkori töltés, amelynek szomorú következményeként az így keletkezett mintegy 40 méter széles nyíláson kitörő ár átszakítva a sövényházi keresztgátat, elsodorva az algyői vasúti töltést és elmosva a baktói töltés egy részét március 12-ére virradó éjjel Szegedre zúdult. A Tisza habjaiban 160 ember lelte halálát. Szeged 6350 háza közül 6000 dőlt össze és több mint 60 000 ezer ember vált hajléktalanná.”

Repülőgép törte derékba

Dócon többféle történetet őriz a szájhagyomány az óriás nyárfával kapcsolatban. A „Hét nővér” hét, tekintélyes vastagságú ága terebélyes csokrot alkot. Egyesek szerint a hét ágú óriásfa egyik vaskos ágába villám csapott, így tört derékba. Mások szerint – és talán ez a valószínűbb – az „égig érő fába” egy katonai repülőgép csapódott. Annyi bizonyos, hogy a repülő roncsai nem messze szóródtak szét az erdőtől. Nyári György főhadnagy a 2. kerékpáros zászlóalj tisztje volt, nevét a közeli szántóföldön egy emlékmű is megőrizte, mely ma is látható. A megkopott emlékkő felirata szerint a katona 1935. július 3-án szenvedett végzetes balesetet, hősi halált halt szolgálatteljesítés közben.

Vésett üzenetek

A fehér nyárfa 880 centiméteres törzskörméretével igencsak tekintélyes fának számít. Vaskos ágai szinte elvesznek szem elől ahogy feltekintünk a törzsének árnyékából. A rusztikus fába évszámok vannak bevésve, amik az ágakkal együtt folyamatosan nőnek, és egyre magasabbra kerülnek. Ottjátunkkor két, vaskos törzsön, nagyjából 5-6 méteres magasságban látszottak vésett betűk, feljebb még több, hasonló felirat rejtőzhet.

1953-ban a volt polgármesterünk – még gyermekként – felmászott a fára és a belevéste a nevét. Ő is több, még régebbi vésetet látott a magasban. Édesapjától tudjuk, hogy az 1800-as években ültették a Hét nővér fát, és a tőle nem messze található, öt darab idős jegenyét is

– sorolta a könyvtáros, hozzátette, a háborús időkben a nyárfa kiváló leshelyként szolgált a katonáknak.

Gyerekkori emlékek

Nem tudhatjuk biztosan, mi mindent véstek egykor az ódon törzsekbe, de bizonyos, hogy kevés faóriáshoz fűződik ennyi emlék, mint Dóc büszkeségéhez. A falubeliek megőrizték a nagyszülők hagyatékát, és igyekeznek a szájhagyományt átörökíteni gyermekeik és az unokák számára. Bakos Erika, helyi költőt is megihlette a nyárfa, így emlékezett gyerekkori kedvencére:

„Tekintélyesen állsz a Tisza parton, valamikor a csillagokból jöttél és ágaidba Atlasz és Pleioné lányai költöztek. Lelked másik fele a Fiastyúk csillagképéről nézi meddig fejlődik még csodás nagyságod. Terebélyes törzsedre már száz éve véstek szerelmes szíveket. Megéltél két háborút, hol az ágaid közé rejtették figyelő katonáinkat, kik védték a falut és az ott élő embereket. Láttál hatalmas erejű árvizet, tőled nem messze szakadt át a gát, mely rengeteg ember halálát követelte Szegeden. Benőtt a gaz, feledésbe merült gyönyörű szépséged. Nincs már szerelmespár sem, aki belevésné jelét szerelmük zálogának…”

Fotók: Tóth A. Péter

Kapcsolódó
Famatuzsálemeket ment meg ég és föld között a faápoló
Börzsei Bence élethivatásának tekinti a fák megmentését, szakszerű gondozását.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.