Óriási régészeti fogás: több, mint 400 éves ágyút találtak az Egri várban

Egy bronzból öntött ostromágyú került elő régészeti kutatások során az Egri vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon, olvasható az Egri vár közösségi oldalán, melyet most be is mutattak.

Kapcsolódó

Leomlott az Egri Vár fala

A helyszínt azonnal lezárták, a károk felmérése folyamatban van.

A kőfallal körülvett, több mint 10 méter magas mesterséges dombot a 19. század óta Szép bástyának is nevezik. Eredeti formájában 1542 után kezdték építeni a belső vár délkeleti sarkán, a külső várba vezető Setét kapu mellett.

Az 1552-es ostromra felsorakoztatott török faltörő ütegek romboló tüzére válaszul, többek között erről a dombról szólaltak meg a védők ágyúi. Az ágyúdomb tetején akkoriban palánkot és földdel töltött kasokat helyeztek el, derült ki Tinódi énekéből, amit az Egri vár viadaláról írt.

Az 1560-as években az ágyúdombot többször javították és magasították, a külső rézsűjét is kettős cölöppalánkkal erősítették meg. Utolsó, immár kőből épített körítőfalakkal történő átépítése a török uralom idejére tehető.

Evlia Cselebi török utazó emlékiratai megemlítik, hogy az ágyúdomb Musztafa pasa (1636-38) idején épült, mely

„az egész városra nézve magaslat, s még a repülő madarat sem engedi átrepülni. Húsz hosszú ágyúja van, melyeket látni kell”.

Ezek egyike lehetett a most előkerült, körülbelül 2,-3 tonna súlyú ágyú, melynek csőhossza több mint 3 méter, kalibere 17 centiméter. Az ágyú mellett összesen 19 darab tömör vas ágyúgolyót sikerült feltárni, melyek egyenként 15-16 kilogrammot nyomnak.

Eger vára 1687-ben felszabadult az oszmán uralom alól. A várban berendezkedő keresztény hadak 1690-ben is leltárba vették az itt talált ágyúkat. Az ebben említett „30 fontos török ágyú, amelynek vége szétrepedt, s ezért újból öntendő” az, ami most előkerült.

A cső a Rákóczi-szabadságharc idején zajló harcok során kerülhetett a földbe.

A több, mint 400 éves ágyú felfedezése azért igazi szenzáció, mert teljes ágyúcsövek ritkán és csak kivételes szerencsével őrződnek meg. Emellett ez az ágyú hírmondója a vár izgalmas történetének: feltehetően látta Eger tragikus elestét (1596), a török kiűzését (1687), majd Rákóczi fejedelem ünnepélyes egri bevonulását (1705).

Kapcsolódó

Magányosan árválkodik a Pilisben az Egri vár mása

Olyan filmeket forgattak itt, mint az Egri csillagok, A rab ember fiai vagy a Magyar vándor.