Virágzó vidékünk

Ha megpihennél egy padon, tedd a csodás Zirci Arborétumban

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

Ha megpihennél egy padon, tedd a csodás Zirci Arborétumban

Hazánk legmagasabb fekvésű élőfás gyűjteménye ősszel is páratlan hangulatú.

A Bakony fővárosaként emlegetett Zirc hazánk legmagasabban fekvő, festői szépségű városa. 1182-ben alapították, ekkor jelentek meg III. Béla király hívására az első ciszterci szerzetesek a Bakonyban. A török hódoltság alatt, sok más településhez hasonlóan Zirc is elpusztult, és több mint 100 évig teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben költöztek Zircre, míg az első három szerzetes 1726-ban.

A város szimbóluma a Zirci Ciszterci Apátság. Magát az apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, a Cuha patak forrásvidékén. A jelenlegi, impozáns épület 1737 és 1752 között épült. A páratlan szépségű, növények sorát felvonultató Zirci Ciszterci Arborétum az apátság egykori angolkertjéből lett kialakítva.

Sokszínű Vidék

A park 400 méter tengerszint feletti magasságával hazánk legmagasabb fekvésű élőfás gyűjteménye. 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület.

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

A ma 18 hektáron elterülő arborétumot 1182-ben letelepedett ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. 1753-ban a ciszterci monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek, valószínűleg ekkor kivágták az arborétum eredeti faállományát – kivéve néhány faegyedet, melyek legidősebbike a ma is látható, körülbelül 400 éves kocsányos tölgy.

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

Jelentős fatelepítések 1803-ban történtek. A közel 400 méter hosszú híres hársfasort, mely a legenda szerint a Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa, 1809-ben telepítették.

Ma 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt, 80%-a lombhullató, s mintegy hetven a tűlevelű fafaj.

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

Nagy területen láthatunk a Bakonyra jellemző őshonos fákat, cserjéket, de vannak egzótákkal, azaz idegen földrészről származó fajokkal betelepített részek is. A figyelmesek liliomfákat, juharokat, nyír-, hárs-, és kőrisfákat is megcsodálhatnak. Több tiszafa is található a területen, ezeket a 19. század első felében Szentgál környékéről telepítették.

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

A főbejáratnál most látható tó már nem az eredeti, ami köré az első angolkert épült. Ezt a halastavat 1720 körül létesítették, amikor a szerzetesi fegyelemben gyakran előírt böjt miatt a monostor körül sok halastavat hoztak létre.

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

Az arborétum két kapun át megközelíthető. Az egyik Damjanich utcai bejárat , ahol több autó számára is van parkolási lehetőség. Ez közvetlenül a tó mellett található. A másik bejárat az apátsági udvarból nyílik. Mindkettőtől térkép segítségével sétálhatunk körbe az ajánlott, vagy a kerülő útvonalakon.

Az arborétum babakocsival és tolókocsival is könnyedén bejárható, kutyát viszont tilos bevinni.

Kapcsolódó
Íme Magyarország tíz leggyönyörűbb őszi kirándulóhelye
A teljesség igénye nélkül megpróbáltuk a legvarázslatosabb kirándulóhelyeket egy csokorba gyűjteni.
Olvasói sztorik