Ha megpihennél egy padon, tedd a csodás Zirci Arborétumban

A Bakony fővárosaként emlegetett Zirc hazánk legmagasabban fekvő, festői szépségű városa. 1182-ben alapították, ekkor jelentek meg III. Béla király hívására az első ciszterci szerzetesek a Bakonyban. A török hódoltság alatt, sok más településhez hasonlóan Zirc is elpusztult, és több mint 100 évig teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben költöztek Zircre, míg az első három szerzetes 1726-ban.

A város szimbóluma a Zirci Ciszterci Apátság. Magát az apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, a Cuha patak forrásvidékén. A jelenlegi, impozáns épület 1737 és 1752 között épült. A páratlan szépségű, növények sorát felvonultató Zirci Ciszterci Arborétum az apátság egykori angolkertjéből lett kialakítva.

A park 400 méter tengerszint feletti magasságával hazánk legmagasabb fekvésű élőfás gyűjteménye. 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület.

A ma 18 hektáron elterülő arborétumot 1182-ben letelepedett ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. 1753-ban a ciszterci monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek, valószínűleg ekkor kivágták az arborétum eredeti faállományát – kivéve néhány faegyedet, melyek legidősebbike a ma is látható, körülbelül 400 éves kocsányos tölgy.

Jelentős fatelepítések 1803-ban történtek. A közel 400 méter hosszú híres hársfasort, mely a legenda szerint a Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa, 1809-ben telepítették.

Ma 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt, 80%-a lombhullató, s mintegy hetven a tűlevelű fafaj.

Nagy területen láthatunk a Bakonyra jellemző őshonos fákat, cserjéket, de vannak egzótákkal, azaz idegen földrészről származó fajokkal betelepített részek is. A figyelmesek liliomfákat, juharokat, nyír-, hárs-, és kőrisfákat is megcsodálhatnak. Több tiszafa is található a területen, ezeket a 19. század első felében Szentgál környékéről telepítették.

A főbejáratnál most látható tó már nem az eredeti, ami köré az első angolkert épült. Ezt a halastavat 1720 körül létesítették, amikor a szerzetesi fegyelemben gyakran előírt böjt miatt a monostor körül sok halastavat hoztak létre.

Az arborétum két kapun át megközelíthető. Az egyik Damjanich utcai bejárat , ahol több autó számára is van parkolási lehetőség. Ez közvetlenül a tó mellett található. A másik bejárat az apátsági udvarból nyílik. Mindkettőtől térkép segítségével sétálhatunk körbe az ajánlott, vagy a kerülő útvonalakon.

Az arborétum babakocsival és tolókocsival is könnyedén bejárható, kutyát viszont tilos bevinni.

Kapcsolódó

Íme Magyarország tíz leggyönyörűbb őszi kirándulóhelye

A teljesség igénye nélkül megpróbáltuk a legvarázslatosabb kirándulóhelyeket egy csokorba gyűjteni.