Magyarország leghosszabb falujaként tartják számon a Tisza jobb partján elterülő Csanyteleket.
A Délmagyar korábbi írása szerint a település két legtávolabbi pontja között kétszáz méter híján hat kilométer a távolság. A falu mégsem egyutcás, a birtokszerkezet pedig a Károlyiak idejéből maradt meg, az itt élő zsellérek házaik mellé nagyobb portákat kaptak.
A község legnagyobb vonzerejét csodálatos természeti környezete jelenti. Az ide látogató embereket a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csaj-tó és a tiszai ártér rendkívül gazdag madár- és érdekes növényvilágával, a Tisza folyó pedig szabadstrandjával ejti rabul.
A terület már a neolitikum idején is lakott volt. Első írásos feljegyzés Szent István király korából származik, amikor is 1036-ban egy adománylevél a bakonybéli apátságnak adományozta a faluhoz tartozó Landor (Nádor) tavat. A község neve először Chonu alakban a Garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1217) tűnt fel.
Ugyan a Nógrád megyei Ludányhalászi településnév-táblája alatt az a szöveg olvasható, „üdvözöljük Közép-Európa leghosszabb falujában”, a település két legtávolabbi pontja között 4,2 kilométer a távolság, tehát jó másfél kilométerrel kevesebb, mint Csanyteleken.
