Az elmúlt évek a Velencei-tó, az ott élők, s főleg az ott horgászók számára rendkívüli nehézségeket hoztak. A tó azonban él és élni akar; az érintettek pedig megérdemlik, hogy a valódi, tartós biztonságot jelentő eseti vízpótlási lehetőség kérdésében mielőbb felelős szakmai döntés, majd cselekvés történjen.
Addig is a MOHOSZ és helyi kirendeltsége erőn felül, a saját forrásait felhasználva mindent megtett és meg is tesz annak érdekében, hogy a halállomány, sőt a teljes ökoszisztéma ne omoljon össze, s így a vízterület számos értékes funkciója mellett megmaradjon és újra meg is erősödhessen a sporthorgászat lehetősége is, adott ki tájékoztatást a Velencei-tó 2023. évi horgászati lehetőségeiről a Magyar Országos Horgász Szövetség.
Kiemelték, az erősen csapadékhiányos elmúlt évek és az évszázad aszályaként elhíresült vízhiány miatt szeptember közepére sokévi negatív rekord – vízmérce szerinti 53 centiméteres – vízállás alakult ki a Velencei-tóban. A jelenség többször halpusztulást is okozott, de a természet, valamint a szakfeladatokban közreműködők segítségével eddig sikeres volt a védekezés, így a halállomány többsége megmenekült.
Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a mostoha körülményeket jobban toleráló halfajok, főként a ponty és a kárász fogása nem csökkent érdemben, sőt a korábbi jelentős telepítések hatásaként a tó – talán sokak számára meglepő módon -kiemelkedő pontyfogási eredményekkel jutalmazta a jelentősen lecsökkent létszámú, de máig kitartó horgászközösséget.
Az ősztől eddig lehullott csapadéknak köszönhetően mára már 15 centiméterrel emelkedett a vízszint. A hiányzó vízmennyiség még jelentős, de egy jelentősen csapadékos periódus esetén akár 1-2 év alatt is képes a tó teljesen regenerálódni
– áll a közleményben.
Megemlítették, szilárdan hisznek abban, hogy – a háborús infláció, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, az európai uniós támogatási források segítségével – rövidesen zöld utat kaphat a vízpótlási rendszer megvalósítása is, amelynek kiépítése nélkül hosszú távon lehetetlen az esős időszakok megérkezésétől nem függő, így kiszámítható és fenntartható turizmussal, benne horgászturizmussal számolni a térségben.
Az egyértelmű, hogy a helyi kiadások jelentősen meghaladják a bevételeket, de egyben azt is világosan érzékelhető, hogy az elmúlt időszak történései okán a kiadási többletek és bevételi elmaradások a térség horgászaira még részben sem terhelhetők.
Így itt az ország talán legolcsóbb horgászati lehetősége lesz a horgászni vágyók számára, mivel egy évre 25.000 Ft, egy napra pedig 2.500 Ft marad a felnőtt területi jegyek ára.
Motiváló lehet, hogy hosszú kényszerszünet után, a pontyállomány növelése érdekében kora tavasszal a tervek szerint sor kerül egy nagy “évindító” telepítésre, melynek keretében – ha tovább növekszik a vízszint és a horgászok is kitartanak szeretett vizük mellett – akár 10.000 kilogramm kifogható méretű ponty kerül majd a tóba. Ha a tavaszi időszak csapadéka is kedvező lesz, akkor a pontyon kívül más fajok, így a ragadozók és a keszegfélék horgászszövetségi állománypótlási és visszatelepítési programjai is újraindulhatnak.
