Több száz éves kriptákra bukkantak egy szegedi templom alatt

A ferences rendi szerzeteseknek még tudomásuk volt a hajdani lejáratok helyéről.

Az 1700-as években építették azokat a sírhelyeket, amelyek a felsővárosi Szent Miklós Plébániatemplom alatt rejtőztek -írták a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei.

A nem mindennapi történet 2011-ben indult, amikor az 1754-1767 között épült, barokk stílusú templom felújítási munkálatait tervezték. A szakemberek arról tudtak, hogy az imaháznak valaha altemploma is volt, amit az 1879-es “nagyárvíz” után végleg lezártak.

Facebook / MFM Régészeti Osztály

Az altemplom létét a kétezres évek elején a templom padlóján támadt repedés is alátámasztotta. 2012 szeptemberében hosszas előkészítés és számos vizsgálat után áttörték a padlót a templombelsőben, és utat nyitottak az akkor már több mint százharminc éve lezárt altemplomba.

Facebook / MFM Régészeti Osztály

A helyszínen 63 épített sírhelyet találtak, melyből 39 érintetlennek bizonyult. A zárt kripták némelyikén jól olvasható feliratok látszódtak, a legkorábbi kiolvasható dátum 1751 volt.

A későbbi sírok a Nagyárvíz előttről származtak. A szerzetesek emlékezete szerint az altemplom egyik lejárata az oltár mögött helyezkedett el, így elképzelhetőnek látszott, hogy további, lezárt traktusok is rejtőzhetnek a templom alatt.

Facebook / MFM Régészeti Osztály

Fazakas Attila plébánosnak köszönhetően a régészek roncsolásos kutatási engedélyt kaptak, hogy felmérhessék a kripták állapotát.

Tavaly szeptemberben a kutatók leereszkedtek az altemplomba, és fejlámpákkal és zseblámpákkal felszerelkezve bejárták a kísérteties hangulatú hely zegzugait. A csapat régészekből, antropológusokból, restaurátorból és egy geodétából állt. Nem volt egyszerű a sötétben kibetűzni a kripták vésett feliratait.

A kutatás eredményeiről később részletesen is beszámolnak a szegedi szakemberek.

Kapcsolódó
Hátborzongató a holtak városának legendája Oroszországban
A helyiek úgy tartják, aki be mer menni, nem fog visszatérni.