Veszélyben a magyarországi beporzók

A méhek száma rohamosan csökken, miközben a beporzást igénylő növények száma nő.

A beporzást igénylő növények (gyümölcsök, bogyósok, hüvelyesek, napraforgó, repce) termőterülete egyre nő, a rovarbeporzók (legyek, méhek, poszméhek, lepkék) száma viszont évtizedek óta jelentősen és rohamosan csökken az egész világon, ezzel együtt hazánkban is – írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

A beporzók csökkenésének egyik fő oka feltehetően a mezőgazdasági területek egyre intenzívebb használata, a beporzók természetes élőhelyének csökkenése, illetve a szaporodási ciklusukhoz nem illeszkedő gazdálkodás (kaszálás, legeltetés) – közölték a nemzeti park szakemberei, hozzátéve, hogy ez a folyamat egyre inkább fenyegeti a növények és a haszonnövények fennmaradását.

Kutatások szerint kockázatos kizárólag az élelmiszer-termelésben a tenyésztett mézelő méhekre támaszkodni, illetve nem is annyira hatékony, mivel sok olyan növény van, amelynél a sikeres beporzás egyértelműen növekszik a vadméhek tevékenysége által.

A lepkék után a beporzó rovarok közül világszerte a legnagyobb figyelem a poszméhekre irányul, az állományuk egyes régiókban drasztikus csökkenést mutat. Ennek egyik fontos oka az intenzív vegyszerezés, rovarölő és gombaölő szerek jelentős használata.

Poszméh Monitoring Program indul

Hazánkban 26 poszméh faj él, több mint a fele ritkának számít. Sok faj elterjedéséről, állománynagyságáról szinte alig van információ. Megismerésük céljából a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság adatgyűjtési Poszméh Monitoring Programot (PMP) indít. A monitoring adatgyűjtés a méheknek az élőhelyükön történő lefényképezését jelenti. Egy kép elkészítésével keletkezik egy előfordulási adat. Az elkészített kép a PMP adatbázisába kerül, az így kapott információk remélhetőleg hozzásegítenek élőhelyük és az egyes fajok védelméhez.

Kapcsolódó
Rossz hatással van a méhekre az elektromágneses sugárzás
Az állatok szervezete érzékenyen reagál a sugárzásra.