Virágzó vidékünk

Kihalás fenyegeti a zengőlégyfélék harmadát

wikimedia commons
wikimedia commons
A beporzásban a méhek után a második legfontosabb szerep a zengőlegyeké.

Európában a legnagyobb fenyegetést számukra a klímaváltozás jelenti és az intenzív mezőgazdasági termelésben egyre nagyobb mértékű rovarirtószer-használat – írta meg a Magyar Mezőgazdaság.

A zengőlegyek változatos színűek, szőrös legyek. A sárgán csíkozott darazsakra vagy kis poszméhekre, esetleg méhekre emlékeztetnek. Bizonyos fajok egyszínűek, sötétek, fémes fényűek. A darazsaktól, a dongóktól vagy a méhektől eltérően azonban a zengőlegyeknek csak egy pár szárnyuk van, csápjaik rövidek, alig észrevehetőek, nincs szabad mozgó rágószervük és persze fullánkjuk sincs.

A zengőlegyek 890 európai faja közül 314 szerepel a három legveszélyeztetettebb kategória valamelyikében. A méhek után a legfontosabb beporzóknak számítanak.

Testük felerősítése miatt fontos számukra, hogy az első tavaszi virágokból fogyasszanak, ennek mértékétől függ, képesek lesznek-e kellő mennyiségű petét lerakni. A nőstények összességében 500-1000 petét helyeznek le egyesével. Lárváik lábatlan nyüvek, amik főként levéltetvek kolóniájában tartózkodva táplálkoznak, bebábozódásukig, azaz egy-két hét alatt 400-700 levéltetvet fogyasztanak, ezzel kontroll alatt tartják a kártevőket.

A kifejlett rovarok beporzási tevékenységét nagyban segíti, hogy akár percekig is képesek egy helyben lebegni (akár a széllel is dacolva), így nyaló-szívó szájszervükkel sok esetben a levegőben veszik fel a nektárt és a virágport.

A zengőlegyek preferált növényei elsősorban az ernyősök és a tátogatófélék. Ezek a növények mindenütt bőségesen megtalálhatók a mezsgyéken, a kis ligetek környékén, az utak mentén, a megműveletlen ugarokon. Ha ezeken a területeken rovarölő szert alkalmazunk, azzal csak csökkentjük a zengőlégyfélék fennmaradását. Azonban ezeknek a rovaroknak csak akkor van igazán esélyük a fennmaradásra, ha a globális mezőgazdasági termelés a fenntarthatóságra törekszik.

Kapcsolódó
Olvasói sztorik