Február 17-én szombaton hidegfront érte el az országot, ami némi csapadékot is tartogatott. A front elvonulása után kiderült az ég, és az erősebb kisugárzás hatására éjjel a talaj közelében jelentősebben lehűlt a levegő.
Somogyi Csaba, aki szó szerint vadássza a légköroptikai jelenségeket, kihasználta ezt az időjárási helyzetet arra számítva, hogy ismét különleges élményben lehet része.
Február 18-án vasárnap hajnalban az Esztergom – Piliscsaba vonalon inverzió alakult ki, ennek hatására ködképződés volt a völgyekben. Ezért úgy döntöttem, hogy ezen a napon kora reggel felmegyek fotókat készíteni a Piliscsabán található Dévényi Antal kilátóba
– mesélte el kalandjának kezdetét a Sokszínű vidéknek.
Az inverzió jelentése, hogy a troposzférában a magassággal általában csökken a hőmérséklet, azonban, ha ezzel ellentétesen a magassággal emelkedik a hőmérséklet, akkor meteorológiai értelemben inverzió jön létre. Ez történt most is, a talajhoz közeli légrétegben hidegebb volt a levegő hőmérséklete, mint a felette lévő, magasabb légrétegekben.
Csaba miután elérte célját, a Dévényi Antal kilátót, türelmesen várakozott, miközben fotókat és videófelvételeket is készített a ködtenger látványos hullámzásáról.
Reggel 7:30 környékén felértem a kilátóba, ekkor eleinte csak távolabb és nagyon alacsonyan jelent meg a köd. Azonban az idő múlásával, ahogyan a Nap egyre magasabbra emelkedett, a besugárzás melegítette a talajt, és ez emelkedésre késztette az alsó, hűvösebb légrétegeket. A kellő nedvességnek köszönhetően ez további ködképződéssel járt, ami már magasabban jelent meg
– részletezte azt a látványt, ami a szeme elé tárult.
Ez a reggel igazán különleges volt Csaba számára. Nem csak a könnyed ködtenger látványa miatt, hanem a kilátóban töltött idejét még szebbé és élménnyel telibbé varázsolta egy nem mindennapi légköroptikai jelenség.
Abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy pont a ködhatár magasságában voltam, így a látványos ködtenger mellett csodálatos légköroptikai jelenségeket is sikerült megörökítenem, melyek körülbelül egy órán keresztül láthatók voltak. Megjelent a brockeni kísértet, és a kísértetet körberagyogó glória is.
Glória a köd határán, a nappal ellentétes oldalon, az antiszoláris pont körül jelenik meg. Ennek a pontnak a megtalálása könnyű, mivel az árnyékunk pontosan oda mutat. Úgy keletkezik, hogy a vízcseppeken a fehér fény színekre bomlik, és a szivárvány színeire hasonlítanak az ultraibolyától egészen a vörösig. Bár míg a szivárvány fénytöréssel, addig a glória fényelhajlással keletkezik.
A glória közepén megjelenő sejtelmes árnyékot nevezi a népnyelv hegyi kísértetnek.
A glória kísérőjelensége a brockeni kísértet, ami a saját árnyékunk, vagy egy objektum árnyékának a ködre vetülése, és a glória közepén az antiszoláris ponton jelenik meg. Minél távolabb van a jelenség, annál kisebb és élesebb, ha pedig közelebb, akkor nagyobb és szórtabb. Nevét onnan kapta, hogy az első feljegyzés szerint a német Brocken-hegynél az észlelő saját árnyékát látta a ködben, mely egy kísértetre hasonlított. Megfigyelések szerint a ködös napok száma ezen a környéken évente átlagosan körülbelül 300 nap
– osztotta meg megfigyelési élményét és részletezte ennek a kialakulását.
A ViharVonal Facebook oldalon és a ViharVonal Viharvadász Csapat oldalán különleges légköroptikai jelenségeket és az ezekről készült felvételeket tekinthet meg minden érdeklődő.
