Virágzó vidékünk

Így aratják a nádat a Kis-Balatonon

YouTube
YouTube

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer egyik legfontosabb feladata, hogy a Balatonba jutó víz a lehető legjobb minőségű legyen. Ebben pedig kiemelkedő jelentősége van a nádasoknak. De a vízminőség szabályozási funkción túl természetvédelmi jelentősége is van a munkálatoknak. A nádas a vízszűrő szerep mellett több élőlény fészkelő- vagy pihenőhelye. Az aratást a Kis-Balaton Üzemmérnökség szervezi és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is szigorúan ellenőrzi a vállalkozókat.

A Keszthely TV készített riportot a munkálatokról, melyben többek között arról számoltak be, hogy ha nem kezelnék a nádast, nőne a kártevőnyomás, csökkenne a növények vitalitása, felszakadozna terület és végül összeomlana az állomány.

Oxigénnel látják el az aljzatot, fizikailag és kémiailag szűrik a vizet, mikro-élőhelyek sokaságát rejtik magukban. Ahhoz, hogy ez a nádas állomány megmaradjon, igazgatóságunknak vízminőségvédelmi nádaratást kell végrehajtania minden évben. A kettes ütem területén több mint 2000 hektár nádas található, ennek körülbelül 7-8 százalékát arattatjuk le minden évben

– mondta Lovász Zsófia, a Kis-Balaton Üzemmérnökség műszaki referense.

Az aratókra rendkívül szigorú előírások vonatkoznak. Csak növényi alapú kötöző anyagot használhatnak, meghatározott tarlómagasságot kell hagyni és nem dolgozhatnak fél méternél magasabb vízborítású területeken. A kárelhárító eszközökkel felszerelt gépeket a vízügy és a nemzeti park is rendszeresen ellenőrzi.

Az aratást március 15-ig be kell fejezni, mivel a nádas madarak fészkelő helye, de emlősök és rovarok is megbújnak benne. Természetvédelmi szempontból a megújuló és az öreg nádasokra is szükség van.

A nádasoknak nagyon fontos a mozaikossága. Vannak olyan fajok, amelyek az avas, idős nádasokat kedvelik, ilyen például a fülemülesitke, valamint vannak olyan fajok, amelyek az ilyen fiatalabb, felújuló nádasokat kedvelik, sásos mozaikossággal, de a fülemülesitke talán a legkiemelkedőbb faj, ugyanis itt a Kis-Balatonon jelentős állománya él

– mondta el a riportban Miklós Marianna, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai és természetvédelmi munkatársa.

A szakemberek folyamatosan figyelik, nehogy bármilyen természetvédelmi kár keletkezzen. A tavaszias idő miatt az is lehetséges, hogy hamarabb be kell fejezni a munkálatokat. A vízügy az elmúlt években elkezdte égetéssel is újítani a lábonálló nádast, ami eddig jó eredményeket hozott, hiszen egy jól kivitelezett égetés, kíméletesebb az aratásnál – a Keszthelyi TV híradása szerint.

Kapcsolódó
Embert próbáló munka a nádaratás a Fertő-tavon
Egy soproni nyugdíjas belepillanthatott a nádaratók mindennapjaiba.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik