A tavaly megindult pocokinvázió komoly problémákat okozott a mezőgazdaságban. A legtöbben a vegyszeres rágcsálóirtásra esküsznek, de vannak olyan gazdálkodók, akik méreg helyett inkább egerészölyvek, vörös vércsék, baglyok és más ragadozók segítségét veszik igénybe, írta az Agrotrend.
8 hektár földemre 30 darab úgynevezett T-fát helyeztem ki, még ősszel. Most visszaellenőriztem az eredményt, és csak néhány aktív pocokjáratot találtam a terület bejárása során. Ezzel szemben minden T-fa ülő részén rászáradt sár volt, ami bizonyította a nappali és éjszakai ragadozómadarak aktivitását. Sőt a kiülők tövében sok „meszelést” és köpetet találtam. A föld végén pedig lakott rókakotorék van, így a ravaszdi is besegíthetett a pockok gyérítésébe
– osztotta meg a napokban személyes tapasztalatait Fatér Imre, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programvezetője a közösségi oldalán.
A ragadozó madarak a T-fákra szállva figyelik a környezetüket, onnan jól belátják a területet, és amint észreveszik a talajon vagy a növények között mozgó rágcsálókat, azonnal lecsapnak rájuk.
A mérget csak a pocokjáratokba lehet helyezni, ami veszélyt jelent a tollas és szőrmés ragadozókra akkor is, ha nem közvetlenül a mérget, hanem a mérget elfogyasztó pockot eszik meg.
Pocok-gradáció
Gradációról akkor beszélünk, ha az adott állatfaj populációjának nagysága jóval meghaladja a populáció átlagos nagyságát, akár a tavaly nyáron berobbant pocok-invázió.
Főbb mezei pocok fogyasztó ragadozó madaraink az egerészölyv, a vörös vércse, a barna, illetve a rétihéják, valamint az uhu kivételével szinte az összes bagolyfajunk. Emlősök közül például a róka, az aranysakál, a nyest, a nyuszt, a menyét, a molnárgörény vagy a vadmacska is pusztítja a pockokat.
