Virágzó vidékünk

Gyémántfényű mérnöki mesterművek a Monarchia korabeli víztornyok

Szabó Bálint
Szabó Bálint
Évszázados díszei a városoknak.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a századfordulón Budapest mellett vidéki nagyvárosaink képe is alapvetően megváltozott. Egyre másra nőttek ki a földből a meseszép paloták, ünnepélyes sugárutak, eklektikus és romantikus homlokzatok tették sokszínűbbé a fejlődő városok képét.

A módosabb polgárok és kereskedők városi palotái mellett a településeken alapvető infrastrukturális fejlesztések folytak, ezek közé tartozott a vízszolgáltatás kiépítése.

A városlakókat tiszta, egészséges ivóvízzel kellett ellátni, ehhez országszerte víztornyokat építettek. A többnyire vasbetonból emelt szerkezetek a korszak építészeti stílusirányzatainak szellemében kapták meg szemet gyönyörködtető homlokzataikat.

Ipartörténeti érdekesség, hogy számos városunkban a közelmúltban még használatban voltak ezek az évszázados víztornyok. Komáromban és Szegeden majdnem egyidőben két megkapó szépségű, történelmi időket idéző víztornyot emeltek. Néhány évvel később megépült Siófok emblematikus víztornya is.

BRTK Könyvtár, Siófok

A komáromi víztorony

Komárom városát a trianoni döntés nyomán kettészelte az országhatár, a település jobb parti része Magyarországon maradt, míg a bal parti városrész Csehszlovákia területét gyarapította. Révkomárom (Komarno) napjainkban a szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A komáromi vízvezetékrendszer a pozsonyi és a trencséni után egyike volt a térség legrégibb ilyen jellegű építményeinek.

A középkori vártornyot idéző víztorony a legidősebb ilyen műtárgy Nyugat-Szlovákia területén. A szerkezet eredetileg az egész várost, valamint Új Szőny városrészt (a mai Dél-Komárom területét) látta el ivóvízzel.

A 19. század utolsó évtizedeiben a város lakosainak többségét a Vág, valamint a Duna látta el vízzel. A folyók vize a családokhoz a folyami homokon átszűrve érkezett. Ezekben az években történt a teljes várost behálózó vízvezeték- és csatornarendszer megtervezése. Az új ivóvízhálózat kialakításához szükséges kutak számára a legmegfelelőbb területet sokáig keresték, végül az Erzsébet-sziget mellett döntöttek.

Wikimedia commons / Szeder László

A modern kút, – melynek alapját vízhaltan agyagba ültették – 3,79 méteres átmérővel rendelkezett és 16,5 méter mély volt. A Duna átlag vízszintje esetén a vízhozam 26,57 liter volt másodpercenként. Ez a vízkészlet 100 liter/fő fogyasztással számolva elegendő volt a település 30 ezer lakosának napi vízellátásához.

A víztornyot a város legmagasabb pontjára, a Ráckertbe tervezték. Zarka Elemér királyi építészmérnök 1901 májusában született tervei alapján romantikus stílusban épült meg a 28 méter magas torony. Az 500 köbméternyi víz tárolására alkalmas létesítménybe a vizet az Erzsébet-szigetről vezették. 1902. augusztus 15-én a tornyot átadták a komáromiaknak.

Az épület környezete az 1900-as évek elején nagyon elhanyagolt volt, de az újonnan alakult Komáromi Football Club sportpályát hozott létre a területen. A komáromi víztorony jelenleg üzemképes, de a város már nem használja.

Pixabay

Az építmény egyes berendezéseit az 1960-as években korszerűsítették, így szükség esetén „hadra fogható” lenne. Az épületet 1973-ban renoválták, a környezete 2014-ben és 2019-ben ismét megújult. A torony közelében edzőparkot létesítettek, mely napjainkban népszerű a városlakók körében.

Az Öreg Hölgy

A szegediek egyik büszkesége a huszadik század első éveiben született, és azóta is az egyik meghatározó építménye a megyeszékhelynek. 1903-ban a városi vízvezetékhálózat egyik fontos elemének megtervezésére pályázatot hirdettek, melyet Zielinski Szilárd mérnök pályamunkája nyert meg.

Szabó Bálint

Zielinski tervei alapján a kézi erővel történő zsaluzás ellenére mindössze másfél év alatt sikerült megépíteni az ötvenöt méter magas víztornyot.

A Szent István tér közepén álló víztoronyban egy ezer köbméteres beton medence tárolja a tiszta vizet. A torony felső részében a roppant méretű – 6 x 16 méteres – henger alakú medencét egy vasbeton tartószerkezet támasztja. A bravúros megoldással az építmény jóval megelőzte korának hasonló alkotásait, az ország első működő vasbeton víztornyává vált.

Szabó Bálint

A víztoronyban egy vasbeton lépcső vezet felfelé. A lépcső egészen a medence alatti szintig a belső és a közbenső pillérek között fut. Feljebb a csigalépcső függőlegesen „áthatol a medencén”, így vezet a legfelső kilátó szintjére. A szabadtéri kilátóból megkapó látványt nyújt a napfény városának sugaras-körutas szerkezete, valamint a méltóságteljesen hömpölygő folyó.

A szegedi Öreg Hölgy ritmusosan tagolt homlokzatát Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervezték. A mesterek több más, szegedi épülethez hasonlóan a századforduló divatos építészeti irányzatának stílusában díszítették a vasbeton szerkezetet.

Szabó Bálint

A szecessziós ruhába öltöztetett víztorony Szeged egyik legszebb palotájának közeli rokona, a Magyar Ede építész tervei alapján épült Reök-palota ornamentikájára rímel. Mindkét szecessziós kincs kiemelt szerepet tölt be a dél-alföldi város idegenforgalmában. A virágos palotában cukrászda és képtár, a víztorony földszinti részén pedig a hungaricumnak számító szikvízkészítő mesterség emlékeiből rendeztek állandó kiállítást.

Siófok ikonikus műemléke

Siófok a századfordulón már a Balaton egyik legkedveltebb üdülőhelye volt, a város fejlődése hívta életre a modern víz- és szennyvízhálózat kiépítését. 1912. márciusában a település vízvezetékrendszerének és csatornáinak megépítésére nyilvános versenytárgyalást hirdettek. A műtárgyak között 7 darab fúrt kút, vízgyűjtő, vastalanító berendezés, 12 kilométer hosszú öntöttvas csővezeték, valamint egy 250 köbméteres víztorony megépítése szerepelt. Tavasztól őszig épült a siófoki vízmű, melynek köszönhetően Siófok lakói kellemes ízű, tiszta ivóvízhez jutottak.

A vízvezetékkel egyidőben megépítették a vasbeton szerkezetű, 41 méter magas víztornyot is. A jellegzetes épület Guth Árpád és Gergely Jenő mérnökök tervei alapján született.

BRTK Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény

1944-ben a harcok utolérték a települést, decembertől a vízmű áramhiány miatt nem üzemelt, de ’45 áprilisában a város egyes részein gőzgép segítségével újra indították a vízszolgáltatást. A világháborúban a víztorony sérüléseket szenvedett, ezért kezdetben csupán a reggeli és a délutáni órákban néhány óra időtartamra érkezett belőle víz a házakba.

A fogyasztás folyamatos emelkedése miatt a hálózatot 1955. és 1963. között bővítették, majd 1968-ban megkezdték a délkelet-balatoni regionális rendszer részeként a széplaki felszíni vízmű építését. Az új műtárgyakat 1973-ban üzembe helyezték, így a belvárosi patinás víztorony elvesztette jelentőségét, és befejezte a vízszolgáltatást.

BRTK Könyvtár, Siófok

A torony az évtizedek során Siófok jelképe lett, és a város idegenforgalmának egyik frekventált helyévé változott. 1992-ben megnyílt az ország első vidéki Tourinform irodája a víztoronyban. Az építményt 2010-2011-ben restaurálták, ekkor alakították ki az egykori víztartály helyén a közkedvelt kilátót.

2023 nyarán a víztorony belső részében két kiállítást nyitottak, Varga Imre szobrászművész alkotásai mellett a Siófok várossá avatásának 55. évfordulója alkalmából berendezett tárlatban gyönyörködhetnek a vendégek.

Kapcsolódó
Világhírű lap figyelt fel Csongrád szecessziós kincseire
Kimagasló művészi értéket képviselnek a csongrádi szecessziós épületek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik