A tavasz eljövetelét hirdetik csengő énekükkel a madarak, az avarból előbújó színes vadvirágok, a szorgalmasan nektárt gyűjtögető rovarok és a természet ösvényeit átjáró utánozhatatlan illatok, amiket csak ilyenkor érezhetünk. Az üde erdők rengetegét is különleges aromák járják át, ahol a bogláros szellőrózsák társaságában a medvehagymák köszöntik a kikeletet.
Somogyi László, akinek az élményeit és gyönyörű fotóit már több alkalommal bemutattuk portálunkon, a Balaton-felvidéken található medvehagymák birodalmába látogatott. Ezen a területen február vége felé kezdenek előbújni az üde zöld levelek, amik a tavaszt közeledtét hirdetik.
A Balaton környékén sok helyen nő medvehagyma. Tapolca környéki erdőkben, Uzsa és Várvölgy erdeiben, a Keszthelyi hegységben, Monostorapáti és Kapolcs környékén, és parkokban, mint például a szigligeti patakparti sétány mellett, és meg még sorolhatnám. Igazi kora tavaszi növény, gazdag vitaminokban és magas a bioflavonoid tartalma
– mutatta be László a Sokszínű vidék megkeresésére, hogy hol találhatóak ezen növény állományai.
A medvehagymák leveleit – amik összefüggő szőnyeget alkotnak -, a magasból is jól lehet látni, mint üde zöld szigetek, úgy bújnak meg az ébredező erdő rengetege között.
A Balaton-Felvidéken általában február vége felé kezdenek előbújni a medvehagymák, és március végéig szedhetőek.
Nálunk családi szórakozás és kirándulás a medvehagyma szedése. Kullancsriasztóval alaposan befújva járjuk az erdőket, és csak annyit szedünk amennyire szükségünk van. Számomra ez az egészséges növény, a kikelet szimbóluma
– osztotta meg, hogy milyen élményeket rejt a medvehagyma gyűjtése.
Ezekről az élményekről pedig László fotókat is készített. A felvételek pedig éppen olyan különlegesek, mint maga növény.
Botanikai neve Allium ursinum, a latin ursus, azaz a medve szóból származik. A medvehagyma elnevezése a barna medve szokásából ered. A népi hagyomány szerint, amikor a medve a hosszú tél után kibújt a barlangjából, a medvehagymát pillantotta meg legelőször, és azonnal lakmározásba is fogott, hogy alaposan kitisztítsa és erővel töltse fel a szervezetét.
A medvehagymát, mint sok más növényt különleges neveken is illetnek, ismernek. Ilyen többek között a poroszhagyma, sajamás, salamás, sási-hagyma, selyemi hagyma vagy éppen a vadfokhagyma.
A medvehagyma egyszikű hagymás, évelő, lágyszárú növény, amely körülbelül 20-50 centiméter magasra nő meg.
Az első levelei tél végén bújnak elő, áprilisra pedig már összefüggő, üde zöld szőnyeget alkotnak. Virágai április végén, május elején nyílnak, ekkorra a levelek elveszítik intenzív zamatukat. De nem csak a levele, a hagymája és virága is ehető.
A növény nedves lombhullató erdőkben, völgyekben és patakok mentén növekszik. Egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a párában dús levegő, a szerves anyagban és nedvességben gazdag talaj.
Ha a növény kedvező feltételeket talál, akkor élőhelyét gazdagon benépesíti, gyönyörű, élénk zöld levelei összefüggő szőnyeggel fedi be a talajt. Ezeket az erdőségeket pedig a tavasz üde zöld szigeteivé varázsolják.
Ha gyűjteni szeretnénk a medvehagyma levelét nem árt az óvatosság, mivel a medvehagyma könnyen összetéveszthető a – hasonló körülmények között élő – májusi gyöngyvirággal. Azonban a gyöngyvirág levele erősen mérgező, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A gyöngyvirág levelei húsosabbak, szélesebbek, fonákán, pedig három jól látható hangsúlyos ér helyezkedik el. A külső jegyek mellett a legbiztosabb módszer, ha kicsit megdörzsöljük a leveleket, mely utána a medvehagyma fokhagymás illatot áraszt, ez egyébként fő hatóanyagának, a kéntartalmú alliinnak köszönhető. A gyöngyvirág leveleinek megdörzsölés után nincs illata.
A medvehagyma könnyen összetéveszthető még az őszi kikericcsel is. Azt azonban fontos tudni, hogy a kikerics élőhelye eltér a medvehagyma élőhelyétől, ugyanis füves réteken, mezőkön találkozhatunk vele.
A medvehagyma levele kizárólag nem védett területeken gyűjthető, saját szükségletre fejenként naponta legfeljebb két kilogramm mennyiségben.
Gyűjtésnél fontos betartani, hogy a két leveléből csak az egyiket szedjük le és ne tépjük ki gyökerestől a földből. Ezzel a növényt segíteni tudjuk, hogy tovább tudjon élni, lélegezni, táplálkozni és a táplálékot el tudja raktározni a talajban megbújó hagymájába, amiből a következő esztendőben újra ki tud hajtani a medvehagyma. Ezzel nagyban segíteni tudjuk, hogy a most meglévő állományok még hosszú éveken át megmaradjanak.
Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedjük, és, ha lehet frissen használjuk fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül.
A medvehagyma hatóanyagai közel megegyezőek a fokhagymáéval, amelyek a kéntartalmú vegyületek és ezek módosulatai. A medvehagymában megtalálható A, B1, B2, C és E, F vitamin, valamint levelének magas az ásványi anyag tartalma.
A medvehagyma számos figyelemre méltó jótékony hatással bír, többek között alkalmazható magas vérnyomás, magas koleszterinszint, gyomorpanaszok és krónikus betegségek kezelésére. Egy igazi táplálkozási bomba a test számára.
Ideális a test tavaszi tisztításához, mivel tisztítja a beleket, a gyomort, a vért, a vesét, erősíti az érfalakat, csökkenti a vérnyomást és a koleszterint.
Kellemes és jellegzetes íze miatt kedvelt fűszer és alapanyag a gasztronómiában. Felhasználása meglehetősen széleskörű.
- Leveleit használhatjuk salátának, fűszernek, főzelékként, levesben, vagy bazsalikom helyett pesto alapanyagaként.
- A virágok kis mennyiségben dekoratív és nagyon ízletes kiegészítői a salátáknak.
- A hagymák is ehetők és nagyon finomak.
- A medvehagymával remek reggelit is készíthetünk. Gazdagíthatjuk vele az omlettet vagy éppen a melegszendvicset.
- A friss növény merész, hagymás íze vonzóvá és különlegessé teszi a leveseket vagy éppen a párolt zöldségeket.
- Íze remekül illik a sós süteményekhez is. Pogácsát, sajtos stanglit is gazdagíthatunk az apróra vágott leveleivel, amik különleges zamatot kölcsönöznek ezeknek a harapnivalóknak.
A cikkben szereplő fotókat és a videófelvételt Somogyi László készítette.
