Virágzó vidékünk

Szobrot kapott az utolsó palóc dudás

Pál Istvánt 1992-ben fedezték fel a népzenekutatók, utána a népzenészek zarándokhelyévé vált a tereskei pásztor otthona.

Május 4-én ünnepélyesen felavatták a megújult balassagyarmati Gregori-parkban Pál István nógrádi pásztor, tereskei dudás szobrát.

A Zöld Csiga Programban megújult parkban Eleőd Ákos, Ybl- és Podmaniczky-díjas építész tervei alapján központi helyet kapott a Raffay Dávid szobrászművész által megálmodott bronz alkotás, mellyel Balassagyarmat méltó emléket kívánt állítani a palóc kultúra kiemelkedő alakjának.

olexa miklós

Pál István 1919-ben született Kétbodonyban egy kilencgyermekes család első fiaként. Édesapja, idősebb Pál István születése pillanatában adta kezébe a dudát.

Akkor volt először duda a kezemben, amikor apám behozta és betette a magzatvizes kezembe a dudasípot, és tartottam. Mintha ráolvasna, azt mondta: lépj a nyomdokba, úgy őrizd a jószágot és úgy neveld a családot, mint én, így éljél a világban

– mondta el Pista bácsi 2011-ben az MTI-nek.

István a testvérek közül egyedül vette át a furulyás, a flótás, illetve a dudás örökséget, a hangszerek elkészítési módját és a pásztorfaragást.

nagy gábor

Hangszereit maga készítette. Furulyáinak hangsora, sípszerkezete, mérete, életfás, szent koronás, országalmás, oroszlános vagy pásztort, állatokat ábrázoló faragásai, a szabad felületeket teljesen beborító, pikkelyszerű “cifrázata” tökéletesen megfelelt annak a nagyapjától rá maradt hangszernek, amelyet élete végéig nagy becsben tartott és őrzött.

Pál Istvánt 1992-ben fedezték fel a népzenekutatók, utána a népzenészek zarándokhelyévé vált a tereskei pásztor otthona. Rendszeresen jártak hozzá néprajzi gyűjtők, furulyázásáról, dudálásáról, énekeiről felvételek készültek.

Népzenei táborok rendszeres vendégeként sok száz fiatalnak adta át egy már letűnt világból hozott tudását a pásztorkodásról, a hangszerkészítésről vagy épp a lányok tiszteletéről, a család és a haza szeretetéről. Tanított a természetről és a természetfelettiről, tanította a pásztorkultúra szerint e két világot összekötni képes pásztormuzsikát.

Pál István 1995-ben kapta meg a Népművészet mestere címet, emellett a Magyar kultúra lovagja volt, a Nógrád megyei önkormányzattól pedig Madách-díjat kapott.

Az utolsó palóc dudás életének 97. évében, 2015-ben hunyt el.

A szoboravató ünnepségen megszólalt a duda zenekar, melynek tagjai az ország több településéről érkeztek, hogy tisztelegjenek Pista bácsi emléke előtt.

A palóc népzene parkjában a kihelyezett hangszórókon Pál István zenéjét minden nap délután 15, 16, 17 és 18 órakor hallhatják az idelátogatók.

Kapcsolódó
Archaikus varázskincseket őrzött az utolsó palóc dudás
Pál István palóc dudásról tanítványa, Nagy Gábor néprajzkutató mesélt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik