Tavasszal a Mecsek különösen izgalmas túrákkal hívogat. Vadregényes szurdokok, pompás vízesés, Árpád-kori templomok és kristálytiszta források csábítanak kirándulásra. Mánfa és Pécs között hazánk egyik legszebb Árpád-kori templomát és egy tekintélyes méretű, mésztufagátakból álló vízesést kerestünk fel éppen a medvehagyma virágzás idején.
Az ország egyik legszebb vízesése a Mecsek egyik népszerű turistalátványossága. A szilvásváradi Fátyol-vízeséshez hasonló mésztufagát lépcsőin csörgedező víz látványa néhány órás könnyű gyalogtúrával bárki számára elérhető Mánfa település határától. Akit a természeti csodák mellett a középkori építészet gyöngyszemei is érdekelnek, mindenképpen érdemes nekiindulnia a mecseki lankáknak.
Román stílusú gyöngyszem
A Mánfa és Pécs között kanyargó műútról letérve, mindössze 2 percnyi sétányira magasodik Magyarország egyik legszebb Árpád-kori temploma. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot a 12. században építették, román stílusban. A megkapó szépségű templom legendák ködébe vesző történetéről korábban írt a Sokszínű vidék. Az egyhajós templom a 12. században épült, majd a török időkben a földdel vált egyenlővé. Szó szerint eltűnt a térképről, sűrű rengeteg takarta be a romokat.
A helyi legenda szerint egy bikának köszönhető a feledésbe merült romok „felfedezése”. Egy alkalommal egy helyi pásztor a völgyben legeltette a marhákat. A csordából egy bika elkóborolt. A pásztor az állat keresésére indult, és eközben harangszó ütötte meg a fülét, így találta meg a bozótba gabalyodott jószágot. A pórul járt bika a régi templom harangjának a kötelét húzkodta kínjában. Az esetnek hamar híre ment a faluban, és a lakók rövid időn belül kiszabadították a templomot a bozótos öleléséből.
Az egyhajós templom tornya a nyugati kapuzat mellett magasodik, déli irányba nyitott alsó résszel. A torony a román stílus jegyeit visel magán, keskeny, boltíves ikerablakokkal tagolt.
A templomot a középkorban többször átépítették, és kibővítették. Az utolsó átépítésre a 19. században került sor, ekkor kapta az imaház a nyugatit karzatot és ekkor épült a sekrestye is, melyet a későbbi felújítás során elbontottak. Az 1975-ben elvégzett, utolsó felújításkor formás kerítőfallal bővítették az épület környezetét. A Mecsek egyik legszebb Árpád kori templomának kiváló akusztikáját napjainkban hangversenyekkel teszik élményszerűbbé.
Egy kristálytiszta karsztforrás
A templomtól az erdőn át vezet a piros kereszttel jelölt turistaút, melyen nekieredhetünk az ismeretlennek. A Meleg-mányi- és a Nagy-Mély-völgyet behálózó turista ösvényhálózat egyik ága kezdetben egy festői liget mentén kanyarog, majd fokozatosan kapaszkodik feljebb a forrásokhoz. A Meleg-mányi-völgy neve az egykor a közelben felépült Melegmál falura utal, a Mán, Mány szó eredetileg napos hegyoldalt jelentett.
Az üledékes kőzetekből álló Mecsek bonyolult felépítésének köszönhetően a hegység legnagyobb hozamú vízforrásai fakadnak a Mánfa és Pécs között húzódó területen. A karsztos mészkőben képződött barlangokból felszínre bukkanó források helyenként mésztufagátakat képeznek.
A Jószerencsét-forrás a hasonló nevű vadászház közelében, a piros kereszt jelzésről egy rövid leágazás mentén érhető el. A helyi bányászok még 1962-ben foglalták az eredeti forrást, mely az 1990-es évekre szinte teljesen feledésbe merült. A szakemberek szerint a miocén homokos képződményekből származó rétegvíz 1-6 liter/perces értékek között mozoghat, állandó kifolyással.
A Jószerencsét-forrást 2009-ben Baumann József, Baumann Józsefné, Horváth Ákos, Kriston Barnabás, Molnár Dénes, Stálenberger Tibor és Varga Jenő újították fel kifolyós rendszerűre. A forrás építménye és névtáblája egy tárna bejáratának formáját idézi, a mecseki bányászatra utal. Maga az építmény egy rövid, murvás ösvényen át jelenleg kényelmesen megközelíthető.
Fokhagymaillatú zöld szőnyeg
A Mecsek egyik legszebb vízeséséhez utunk festői patakvölgyek mentén vezet, de korábban a hangulatos ösvény mintegy 150-200 méteren át egy medvehagymás erdőn vág át. Az ország egyik legismertebb medvehagyma termő területe a Mecsek-hegység.
A vadregényes erdőben kétoldalt, a kora tavaszi növény ezrei alkotnak üde zöld szőnyeget. A medvehagyma antibakteriális és antivirális hatású, gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, ezért kiváló immunerősítő. A jellegzetes fokhagymaillatú, vér- és vesetisztítóként is ismert gyógynövényt a turisták is gyakran szüretelik. A növény gyűjtését jogszabályokkal korlátozzák, csak meghatározott mennyiségben és területen lehet végezni.
A medvehagyma április-májusban pompázó, hófehér virágú tövei könnyen összetéveszthetők a gyöngyvirággal. Körültekintően szabad csak gyűjteni, hiszen a gyöngyvirágnak a medvehagymával ellentétben minden része mérgező.
A természet mészkőből épített szobrot
Ahogy befelé haladunk a rengetegbe, párásabbá, hűsebbé válik a levegő. A Meleg-mányi-vízesés hatalmas természetes építményként bukkan elő a sűrű erdőből egy szélesebb mélyedésben. Bár évről évre kevesebb víz csörgedezik a legömbölyített, sötétebb árnyalatú tufa formákon, így is impozáns látvány a lépcsőzetes zuhatag.
A Meleg-mányi-vízesés lenyűgöző látvány. A Mecsek legnagyobb zuhatagát építő patak a völgyben jóval feljebb, az Anyák kútjánál ered.
A terebélyes bükkfák gyökérfonatai által körbeölelt sziklalépcső keletkezése összetett folyamat. A gigantikus tufagátak története 15 ezer éve kezdődött, és napjainkban is tart. A hegység felszínére lehulló csapadék beszivárog a talajba, útja során szénsavtartalma megnő, majd a mészkő belsejében folytatja útját a repedéseken át. A hegy gyomrában a víz magába oldja a karbonátos kőzetek mészanyagát, a felszínre lépve szénsavtartalma eltűnik, és a mész kiválik belőle.
A Meleg-mányi-völgyben az ilyen módon lerakódó édesvízi mészkőből hatalmas mésztufagát (tetarata) épült. Az elbűvölő vízesés árnyékában minden évben szép számú turista készít megkapó felvéteket a nem mindennapi természeti képződményről.
