Virágzó vidékünk

Apaji tanyán raktak fészket a parlagi sasok

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság/Kazi Róbert
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság/Kazi Róbert
Bizonytalan volt, sikeres lesz-e a költés, tolerálják-e a madarak az ember közelségét?

A Duna-Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai közösen ellenőriztek egy, a két igazgatóság illetékességi területének határán lévő parlagi sas fészket Apaj környékén. A drónfelvételek tanúsága szerint jelenleg három fióka nevelkedik a márciusban épült fészekben, melynek különlegessége, hogy egy lakott tanya közvetlen közelében épült, így bizonytalan volt, sikeres lesz-e a költés, tolerálják-e a madarak az emberi közelséget?

A fiókák viszont az aggodalom ellenére szépen cseperednek, egyelőre úgy tűnik, sikeresen kiröptetik őket a szülőmadarak, írta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

A parlagi sas (Aquila heliaca) kifejezetten az eurázsiai füves puszták madara, elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el.

A magyarországi párok leginkább a középhegységi erdőkben fészkelnek, ugyanakkor egyre növekszik az alföldi erdőfoltokban, fasorokban költők száma is. Idén márciusban pedig meglehetősen szokatlan fészkelőhelyen, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet hullámterén figyelt meg az illetékes természetvédelmi őr egy költőpárt

– részletezték.

A parlagi sas egyik legfontosabb táplálék állata az ürge, ennek megfelelően az ürge lakta gyepek, legelők megőrzése kiemelten fontos a faj védelme érdekében.

A veszélyeztető tényezők között említendő a mérgezés és az áramütés, ezek visszaszorítása, illetve csökkentése fontos természetvédelmi feladat, a természetközeli élőhelyek és a potenciális zsákmányfajok populációinak megőrzése mellett

– vázolták fel a parlagi sas védelmére irányuló feladatokat.

A parlagi sas hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint.

Kapcsolódó
Parlagi sasok nevelték fel az egerészölyv-fiókát
Ritkán találkoznak a madarászok ilyen különleges sasfészekkel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik