Június eleje eléggé esős volt, de ez megszokott, mert ez a legcsapadékosabb hónapunk. A sok eső a Szalajka-patak vízhozamán is meglátszik, írta a Facebook oldalán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
A Szalajka-völgy Észak-Magyarország egyik kiemelt természeti látnivalója, tájképi értéke, természeti gazdagsága, különleges magashegység jellege hazai és külföldi látogatók ezreit csalogatja.
A Szalajka-völgy 558 hektáros területét 1957-ben nyilvánították természetvédelmi területté. A nemzeti park 43 200 hektáros területéből 5730,3 hektár fokozottan védett. 1977. január 1. óta a völgy is e területek közé tartozik.
A Szalajka-völgy vízfolyásainak működése szoros összefüggésben van a Bükk hegység vízellátásával. A Bükk vidékén a beszivárgó csapadékvíz főleg réteg- és karsztvízforrásokat táplál. A hegység forráseloszlása egyenetlen. A fennsík csekély hozamú rétegforrásainak vizei rövid felszíni futás után víznyelőkben, visszafolyókban tűnnek el.
A Szalajka-patak vizét a völgy felső harmadában eredő két legjelentősebb forrás adja, a Szalajka-forrás és a Szikla-forrás, mely a pisztrángos tavat táplálja.
A völgyfeneket jelentős vastagságú mésztufaréteg kíséri, amely a források magas mész- és szén-dioxid tartalmú vizéből válik ki. A gyakran látványos lépcsőket, máshol dómokat alkotó tufarétegek a Fátyol-vízesésnél, a Szikla-forrás előterében, valamint az Erdei Múzeum épületénél figyelhetők meg.
A vízgyűjtő területen hulló csapadék a völgyben időnként árvízszerűen jelentkezik, szárazság esetén a forrásküszöb alá süllyed és a források apadását eredményezi.
