A folyók áradásakor a víz alá került sekélyebb ártéri részekre kiúsznak a táplálékot, ívó- és búvóhelyet kereső halak. Apadáskor, ahogy a folyó visszahúzódik, a mederbe visszaúszó halak megmenekülnek, a nagyobb mélyedésekben, gödrökben, árkokban azonban megmarad a víz, így kisebb-nagyobb tavacskák képződnek. Gyakori, hogy ezekben az állóvizekben ott rekednek különféle halak. A víz azonban folyamatosan apad, így egyre nő annak veszélye, hogy az itt tanyát ütött uszonyosok végül megfulladnak, írta a szoljon.hu.
A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KTVHESZ) folyamatosan figyelemmel kíséri a Tisza árterét, és a kezelésében lévő vízterületeken halmentést végez. Ezt tették a napokban Vezsenynél, ahol az áradásnál elöntött területen megmaradt a víz az apadás után.
Bár az itteni víz elég mély ahhoz, hogy közvetlen veszély fenyegesse a kopoltyúsokat, a különféle mozgásos jelenségek arra utaltak, hogy ez a terület is rejt halakat.
Összesen tíz kiló keszeg, négy-négy kiló ponty és balin, tíz kiló sügér akadt fenn a hálóban, de egy hatalmas, 12 kilós fogassüllőt is sikerült megfognia a halőröknek.
Az őshonos halak természetesen visszanyerték szabadságukat: kifogásuk után gyorsan tartályba helyezték őket és visszajuttatták az élő Tiszába.
