Az emberek fantáziáját ősidőktől fogja élénken mozgatják a föld alatti világ rejtelmei. Jó példa erre a Gerecsében húzódó fokozottan védett barlang, melyet gyakran emlegetnek “Szelim-lyukként”. A kifejezés a tekintélyes méretű üreg elhelyezkedésére és a jellegzetes formájára utal. A Szelim-barlang Tatabánya városának közvetlen közelében található, így nem meglepő, hogy népszerű kirándulóhely.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1067" width="1600" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Turistákat vonzó természeti csoda
A Szelim-barlanghoz akár egy hosszabb sétával is felérhet a vándor. A piros barlang jelzésű turistaúton megérkezve először a barlang „hatalmasra tátott szája” mellett sétálhatunk el, amely mással össze nem téveszthető karaktert kölcsönöz a döbbenetes méretekkel rendelkező üregnek.
A felszíni lyuktól távolodva egy jóval szerényebb méretű bejáraton át érkezünk meg a természet alkotta föld alatti katedrálisba. A Szelim-barlang csarnokának döbbenetes mérete azonnal lenyűgözi az utazót. A főterem magassága eléri a 20 métert, míg szélessége 40 méter körüli. A barlang különlegessége, hogy nem csak egy egyszerű üreg, hanem egy komplex rendszer része, amely számos kisebb járattal és teremmel rendelkezik.
Tengerben képződött kőzetek
A barlang kialakulása évmilliókra nyúlik vissza, a látványos kőzetrétegek a földtörténeti korok során mészkőképződés hatására jöttek létre. A mészkő évmilliók alatt a tengerek mélyén elhalt élőlények mészvázainak felhalmozódásából született. A hullámzás és az áramlatok hatására ezek a részecskék tömörödtek, és különböző vastagságú rétegeket képeztek.
A triászban képződött, vastagpados mészkő látványos rétegekben jelenik meg a barlang számos részén. Szembetűnő, hogy a hajdanán tengerben képződött rétegek később kipreparálódtak. Egy ilyen jellegzetes rétegfelület a kisebbik bejárathoz kifutó párkány is.
Sok millió évvel ezelőtt a mai Gerecse hegység területe tengeri környezet volt, ahol vastag mészkőrétegek rakódtak le. A tektonikai mozgások felemelték a mészkőrétegeket, kialakítva a mai hegységeket. Az emelkedő mészkőrétegek felszínén a karsztosodás és az erózió elkezdte a környező, puhább anyagok eltávolítását, míg a keményebb mészkőrétegek ellenálltak az eróziónak, és a kipreparálódásnak köszönhetően láthatóvá váltak.
Ősemberek nyomaira bukkantak
A Szelim-barlangban a régészeti feltárások során számos őskori leletet találtak itt, amelyek bizonyítják, hogy az ember már több ezer évvel ezelőtt is használta a természetes menedéket. Az 1930-as évek elejétől több tudós is végzett ásatásokat a területen. Az első jelentős ásatást a Szelim-barlangban Hillebrand Jenő, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze végezte 1932-ben. Az antropológus munkája során őskori leleteket talált, amelyek a barlang hajdani lakóinak életmódjáról szolgáltak információval. Később Kadić Ottokár, barlangkutató és paleontológus, majd Vértes László, a legismertebb magyar ősrégész szintén dolgozott a mélyedésben.
A legalsó rétegekből felszínre hozott csontmaradványok és kőeszközök tanúsága szerint a neandervölgyi ősember már 70-80 ezer évvel ezelőtt is ismerte és használta a barlangot. Az általa használt, jellegzetes kőeszközök mellett többféle állat (barlangi medve, őstulok, vaddisznó) csontmaradványai is előkerültek.
Mondák kötődnek a barlanghoz
A barlanghoz számos legenda fűződik, többek között olyanok, amelyek a barlang misztikus erejére, különleges atmoszférájára és természetfeletti jelenségekre utalnak. A történetek szerint a barlang mélyén kincsek rejtőznek, amelyeket ősi szellemek vagy démonok őriznek. Más hiedelmek a barlangban összpontosuló, különleges energiákról szólnak, amelyek gyógyító erővel bírnak.
Az egyik legismertebb monda a török időkig nyúlik vissza. A vérzivataros évszázadban 7 helyi falu népe menekült a barlang menedékébe a környéken fosztogató seregek elől. Szerencsétlenségükre a törökök észrevettek egy vízért kisurranó nőt, és őt követve lejutottak a bejárathoz. Az emberek korábban torlaszt emeltek, amin az ellenség nem tudott áthatolni, ezért a mennyezeten át “kénköves füsttel” árasztották el a barlangot. Így vesztették életüket a lent rejtőzködő magyarok.
Egy másik monda szerint a barlang neve Szelim szultántól ered, aki állítólag itt táborozott seregével egy hadjárat során. Bár a szultán történelmi alak, nincs bizonyíték arra, hogy valaha is járt volna ezen a területen. Mások úgy vélik, mivel a török “szelim” szó békét vagy biztonságot jelent, menedéket nyújthatott a helyiek számára támadások idején.
Vigyázzunk rá!
A Szelim-barlang a Gerecse hegység része, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A nemzeti parkokban található természeti képződmények fokozott védelem alatt állnak, így biztosítják, hogy a barlang megőrizze természetes állapotát és ökológiai értékét.
A varázslatos természeti képződmény napjainkban is népszerű turisztikai célpont. Az elmúlt években a Szelim-barlang környékén különféle fejlesztéseket hajtottak végre, hogy még vonzóbbá tegyék a látogatók számára.
Kialakítottak túraútvonalakat és pihenőhelyeket, valamint információs táblákat helyeztek el, amelyek bemutatják a barlang történetét és természeti értékeit. Ezek a fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a Szelim-barlang egyre több látogatót vonzzon, és méltán váljon a régió egyik kiemelkedő természeti látványosságává.
A cikkben szereplő csodálatos fotókat Szabó Bálint készítette, akinek számos mesés felvétele ITT MEGTEKINTHETŐK.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
