Kirepültek az első bakcsó fiókák a Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Területen, írta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.
A Pacsmagi tavak Természetvédelmi Területen kisebb állománya égerligetben költ. Itt az elsődleges természetvédelmi feladat a gémtelep és a táplálkozó terület zavartalanságának biztosítása
– mutatták be az élőhelyét és védelmét.
Viselkedése
Bujkáló természetű, szürkület idején lesz aktív, erre utal tudományos elnevezése is, amely „éjszakai hollót” jelent. Népi neve vakvarjú, amely nem a látására, hanem éjszaka repülve kiadott jellegzetes „kvak-kvak” hangjára utal.
Fészkelése
Hazai gémfélék közül a bakcsó korán fészkel, a nagy kócsag és a szürke gém után települ be a vegyes gémtelep kolóniákba. Fákon, bokrokon és nádasban is megtelepedhet. A fészket a tojó építi a hím által összehordott gallyakból, és rendszeresen visszatér az előző évi fészkébe, amelyet évről évre bővít.
A bakcsó évente egyszer költ április végétől augusztus közepéig, laza szerkezetű fészkébe 3-5 tojást rak. A fiókák egy hónapos korukban hagyják el a fészket, ilyenkor kimásznak az ágak közé, de hat hetes korukig nem tudnak repülni. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal bakcsók tollazata barna, vajszínű pettyes tollvégekkel, mely nagyban különbözik a fekete fehér felnőttekétől.
Magányos vadász
A bakcsó bár társas lény, inkább magányosan vadászik. Főként halakat, békákat, vízi rovarokat és kisebb emlősöket fogyaszt.
Vonuló madárfaj
Vonuló madár, március-április táján érkezik vissza afrikai telelőterületeiről, őszi vonulása szeptemberben kezdődik, de az időjárás függvényében ez el is húzódhat.
Természetvédelmi helyzete
A bakcsó hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
