A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén többféle bagolyfajjal találkozhatunk. Kuvik, füleskuvik, erdei fülesbagoly, továbbá gyöngybagoly is előfordul errefelé, írta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
A madarak világának igen jellegzetes, egyedi képviselői a baglyok, melyeket különleges megjelenésük és éjszakai életmódjuk miatt a történelmi időktől kezdve számos legenda és misztikum övez.
A puszták térségében is sokszor emberi épületekhez kötődik, tanyák, tanyaromok padlásán, üregeiben költ. A kuvikok kora tavasszal, a nászidőszakban hangos kiáltásokkal hirdetik elfoglalt revírjeiket, illetve keresik a leendő párjukat. Ezzel az emberek számára is elárulják, hogy merrefelé mozognak. Ha meghalljuk hangjukat és kis szerencsénk is van, akkor megpillanthatjuk az alkonyati szürkületben a házak tetején, kéményén apró gombócként üldögélő, hangoskodó kuvikokat.
A költési időszakban aztán már sokkal ritkábban hallatják hangjukat, vadászattal és fiókáik etetésével vannak elfoglalva. Később, mikor a fiókák már kitollasodnak és a röpképesség határán elhagyják a költőhelyet, akár hetekig hallhatjuk hangos, élelemkérő hangjukat, ahogy szüleiket szólongatják.
Jellemzően odúlakó faj. A fákkal sűrűbben tarkított élőhelyeket kedveli, így nálunk csak nagyon ritkán fordul elő, de az idei évben a szalakóták számára kihelyezett mesterséges fészekodúban észleltük költését.
Nevével ellentétben nem feltétlen kötődik a nagyobb erdőségekhez, pusztai környezetben is gyakran előfordul. A többi bagolyfajhoz hasonlóan ő sem épít fészket. Szarkák, varjak fészkeit használja költőhelyül, illetve vércsék számára kihelyezett költőládában is sokszor nevelkednek fiókái.
Különlegességét a többi bagolyfajhoz képest egészen világos színezetének, szív alakú arcfátylának köszönheti. A gyöngybaglyok a legtöbb esetben a tanyaromok padlására számukra kihelyezett, speciális költőládákban költenek. Mindig nagy élmény ezekkel a hangtalan, angyali röptű éjjeli vadászokkal találkozni a holdfényes, pusztai éjszakákon.
