Több mint két évtizede folyamatosan melegszik a Balaton

A tó körüli beépítések erősítik a melegedést.

2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton, Keszthelynél csaknem 2°C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet, írta honlapján a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek, és a vízháztartásuk is érzékenyebb. A sekélyebb tavak a magasabb hőmérséklet miatt több vizet párologtatnak el, ami vízszintcsökkenéssel járhat, ezért a Balaton is jobban ki van téve a hőmérsékleti változásoknak.

Ha minden így marad, tovább melegszik a Balaton

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai archivált műholdas adatok felhasználásával azt vizsgálták, hogyan változott a tó felszíni vízhőmérséklete az elmúlt 20 évben.

Műholdas felvételek és helyi mérések segítségével megállapították, hogy a Balaton átlaghőmérséklete évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett. A hőmérséklet-növekedés a legsekélyebb, nyugati Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb: 2000 és 2024 között 1,8 °C. A felmérés azt is kimutatta, hogy a Balaton sekélyebb, nyugati része főként tavasszal és nyáron, míg a tó mélyebb, keleti része inkább ősszel és télen melegszik

– mondta el Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs, a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője.

Nemcsak a klímától melegszik a tó, hanem a beépített parttól is

Li Huan szerint bár a Balaton körüli kikötők növekvő mérete és száma önmagában nem befolyásolja a vízhőmérsékletet, azonban a tó körüli városi területek – a partvonal 2/3-a városias – melegíteni fogják a tavat. Ezt támasztja alá a mostani kutatásuk, amelyben kitérnek arra is, hogy az emberi tevékenységektől – urbanizáció, feltöltések – is nőhet a hőmérséklet.

A melegebb Balatonnak nem örülnek az őshonos fajok

Az utóbbi években a Balatonnál is jellemző enyhébb telek és melegebb nyarak kedvező feltételeket teremthetnek a nem őshonos fajok, például bizonyos szubtrópusi és trópusi algák, halak és növények számára, amelyek így az őshonos fajokkal versenyezhetnek.

Noha az őshonos fajok bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a körülményekhez, a környezeti változások üteme meghaladhatja alkalmazkodóképességüket. Ez jelentős változásokat eredményezhet a balatoni ökoszisztéma szerkezetében és működésében, és így az ellenállóbb nem őshonos fajok dominálhatnak

– hangsúlyozta Tóth Viktor tudományos főmunkatárs.

Kapcsolódó
Megjelentek a fonalas cianobaktériumok a Balatonban
Az algaközösség a nyarat tükrözi, már a fonalas cianobaktériumok is megjelentek a Balaton nyugati területein, írja legújabb Facebook-posztjában a