Szigetnek nevezik a helyiek a Szatmárcseke központjából pár száz méterre levő református temetőt, ahová a fejfák formája szerint mondhatnánk akár azt is, hogy „csónakkal” érkeznek az ott nyugvók. Nem csak különleges kopjafái miatt érdemes felkeresni a temetőt, hanem itt van Kölcsey Ferenc sírja is.
A temető története
Annak idején Mária Terézia rendelte el, hogy nem lehet többé a templomkertbe temetkezni, ezért került itt is a falu hatásain kívülre a sírkert 1776-ban.
Az uralkodó törvénybe foglalta: „hagyják figyelmen kívül, hogy gazdagabb, vagy szegényebb emberről van szó, csak arra legyenek tekintettel, hogy akik közt szülő-gyermek vagy rokoni kapcsolat van, illetve házastársak, azokat egymás mellé temessék.”
Csónakok vagy arcok?
1172 nyugat felé néző, többségében tölgyfából készült, másfél-két méter magas, jellegzetes formájú fejfa jelöli a sírokat a szatmárcsekei temetőben. Első látásra csónakoknak tűnnek, de sokak szerint emberi arcokat ábrázolnak.
Az írásos emlékekből tudható, hogy az emberek még életükben kiválasztották a tölgyfát, amelyet saját udvarukban szárítottak, hogy ezzel az utánuk maradóknak már ne kelljen törődni. A helyi ácsok és kerékgyártók faragták ki a fejfákat, melyek mérete a rönk formájától, magasságától függött. A díszítése pedig az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére utalt. A faragás átlagosan nyolc órába telt, ezért viszont nem kértek pénzt, a rokonok étellel, itallal hálálták meg a munkát.
A fejfát temetéskor az elhunyt fej felőli végéhez („fejtű való fa”), nyugat felé tűzték. A talaj nedvessége miatt a lábazat idővel rothadásának indul, és a fejfa kidőlt. Ezért időről-időre a maradék részt újra a földbe ásták, így egyre kevesebb látszódott belőle, addig, amíg végleg eltűnt, ezáltal „felszabadult” a hely a következő elhunytnak a „családi bokorban“.
Nem tudják biztosan, hogy mi a különös fejfák eredete. Egy elmélet szerint ez a temetkezési mód az ősi ugar korig vezethető vissza, és az akkori életformának hűen a fejfák csónakot ábrázolnak. Más véleménye szerint az ilyen alakú csónakok egyáltalán nem voltak jellemzőek Csekén. Van, aki úgy véli, hogy mivel Tisza-parti faluról van szó, áradáskor csónakkal vitték a temetőbe a halottakat, a szertartás után pedig ezzel jelölték meg a sír helyét. Más magyarázat szerint viszont a fejfák csónakhoz való hasonlósága nem a lakosok temetkezési módjával, hanem csupán a fejfák tetejének és írásos részének a korhadás elleni megvédésével függ össze.
Itt nyugszik Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc síremléke a temető legmagasabb pontját áll. A Gerendai Antal tervezte hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna. A költő testét 1838. augusztus 25-én abba a kriptába temették. ahol öccse, Kölcsey Ádám aludta örök álmát.
1973-ban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal műemléki védelem alá helyezte a temetőt és a fejfákat.
