Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel.
Nem túlzás azt állítani, hogy a Káli-medence egyik legbájosabb települése, hangulatos utcácskáit gondosan felújított, nád- és cseréptetős, oromdíszes, fehér falú parasztházak szegélyezik. Salföld becsült népessége 2023-ban 82 fő volt. A kicsiny település leghosszabb utcája a Kossuth utca.
A falucskát a béke és a nyugalom járja át, amit a gondozott porták, a gyönyörű virágokkal teli kertek olyan különlegessé tesznek, hogy az itt töltött idő alatt megnyugszik a lélek.
Ádók Zsanett fotográfusként dolgozik. Fő témája a régi mesterségek, a hagyományok, a hagyományos paraszti-falusi életmód megörökítése napjainkban.
A Dél-Alföldön élek és itt kutatom-fotózom évek óta a még élő régi mestereket, hagyományokat, népszokásokat. A makói József Attila Múzeumban található az egyik állandó kiállításom ebben a témában
– mutatkozott be Ádók Zsanett a Sokszínű vidéknek.
Egy régen dédelgetett álma vált valóra azzal, hogy egy napot tudott eltölteni a varázslatosan szép Salföldön, ahol minden pillanat szó szerint a lelkét simogatta.
Évek óta álmodoztam, hogy egyszer eljussak erre a helyre. Testvérem lepett meg ezzel az úttal. Ők nem túl messze laknak onnan. A falu szélén leparkoltunk az autóval és onnan jártuk be. Picike, varázslatos utcák vannak a településen. Gyalog és babakocsival is kényelmesen bejárható
– kezdte el álma valóra válásának a történetét.
A régi házakat olyan városiak vették meg és újították fel, akiket vonzott a környék, a táj szépsége. A hajdani nyaralók némelyike mára „tősgyökeres” salföldi lett, mert közülük többen letelepedtek itt, némiképp gyarapítva a lakosságot.
Az összes ház szinte kivétel nélkül régi építésű, tájjellegű. 1700-as,1800-as években épült. Amiket újítanak azoknak is meghagyják a régi jegyeit. Amikor mi voltunk nagyon csendes, békés volt. Mindösszesen körülbelül 10 emberrel találkoztunk, ebből 2 sétálós turista volt. Minden porta rendezett, gyönyörű, ápolt. Rengeteg virág és gyönyörű növényzet mindenfelé. Egy itt eltöltött nap a lelket simogatja. A major és a galéria zárva volt, azt nem tudtuk megnézni. De abszolút kárpótolt bennünket a falu látványa
– osztotta meg a faluban átélt az élményeit.
A területen már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok: a dimbes-dombos vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt. Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falut foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.
A falu élete a török hódításig virágzott: állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás elpusztította a falut. Salföld sorsa 1543 után megpecsételődött: a török haderő elfoglalta Székesfehérvárt, aztán ostromolta a környék várait. A Káli medence falvai közt Salföld is elpusztult. Ezt a vidéket 1687-ben szabadították fel az egyesült keresztény seregek. Csak 1711 után éledt újra a falu.
Az 1715-ből származó összeírás szerint, “Schalfölde lakosai jövevények”. Egy 1720-ból fennmaradt dokumentum alapján a betelepülők magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlődésnek indult.
A béke és a virágzás a XIX. században folytatódott. A helyi gazdaság legjövedelmezőbb ága a XX. század közepéig az állattenyésztés, a halászat és a szőlőművelés volt.
A II. világháborúban sok hősi halottja és mártírja volt a falunak, az épületek azonban viszonylag jól átvészelték a háborús éveket. Salföld társadalmát 1950-től a szocialista rendszer gyökeresen átalakította. A parasztok 1959 tavaszán termelőszövetkezetbe kényszerültek. A történelmi kényszerrel létrejött téesz 1973-ig működött, amikor egy nagygazdaságba olvasztották be.
A salföldi téeszt később a falusiak nagy része magáénak érezte, az elnöke sokat próbált tenni a községért. Egy településfejlesztési koncepció áldozataként 1973-ban mégis hanyatlani kezdett a falu. Megszűnt a helyi tanács, az iskola, a lakosság a kiemelt övezetnek számító Balaton-partra vagy városokba költözött, megkezdődött az elvándorlás. Míg 1970-ben 243-an voltak a salföldiek, addig 1990-re 77 főre apadt a lélekszám.
Manapság Salföld, amellett, hogy turista látványosság, működő falu is, saját önkormányzattal, természetvédelmi majorral, szép portákkal.
A cikkben szereplő fotókat Ádók Zsanett készítette.
