Mind a turisták, mind pedig a természetet szerető emberek körében nagy népszerűségnek örvend a Mátra. Nem véletlenül, hiszen a területen meredek hegyoldalak, lankás leejtők, tiszta vizű források, csendesen csörgedező kis patakok, kényelmesen terpeszkedő tavak bújnak meg. Bölcs tölgyek, magasra törő bükkök és suttogó fenyőerdők teszik igazán káprázatosabbá a tájat.
Kővári József – akit már bemutattunk a portálunkon -, gyönyörű fotókon örökítette meg hazánk egyik legszebb vidékét.
A Mátra sokak szerint Magyarország legszebb tájai közé sorolható, nem is ok nélkül. Hiszen vadregényes erdőrengeteg, csodálatos panorámájú bércek, romantikus szurdokok, kezelt turista utak, tiszta hegyi levegő és nyugalom csábítja túrázásra az ide látogatókat.
Az erdők rengetege gazdag élővilágot rejt. Vadak, madarak és szebbnél-szebb növények lelték meg otthonukat, melyek között rengeteg védett faj is megtalálható. Ha pedig egyre feljebb haladunk utunkon elérünk az ország tetejére, ahonnan bámulatos panoráma tárul szemünk elé. A Mátra varázslatos vidékére úgy gondolom, hogy újra és újra visszavágyik mindenki, aki egyszer már erdőségeinek az ösvényeit járta.
A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Magyarország legmagasabb pontját a Kékes-tetőt és legmagasabban fekvő települését, Mátraszentimrét is itt találjuk. A legeknek pedig még nincsen vége, ha a Mátrában kalandozunk. Hiszen itt található Magyarország legmagasabban fekvő, ivóvízellátást szolgáló víztározója és egyben víztisztítóműve a Csórréti-víztározó. Valamint Mátrafüred, és Mátraháza között helyezkedik el hazánk legmagasabban fekvő mesterséges tava, a gyönyörű környezetben fekvő Sástó.
A közel 2 hektár nagyságú mocsaras, lápos, sással benőtt tavat, 1953-ban lecsapolták, és kialakították a jelenlegi szigeteket, tavat. 1961-ben megnyitották az első hazai hegyvidéki kempinget. Ma az 53 méter magas kilátó, csónakázótó, valamint az interaktív ”Béka-tanösvény” egészen Farkaskút-forrásig viszi a látogatót, bemutatva Sástó természeti környezetét, állat- és növényvilágának gazdagságát.
Sástó az esztendő minden napján felejthetetlen élményeket kínál. Tavasztól őszig a szerényen hullámzó tó vizén vadkacsák csalják a tekintetet, télen a befagyott tó jege a korcsolyázni vágyókat vonzza.
Sástó környezetéből büszkén magaslik ki az 53 méter magas kilátó, ami különleges múltra tekint vissza.
A kilátó szerkezetét Romániában gyártották, és eredetileg a Szeged melletti Algyőre olajfúró toronynak szánták. De erre a célra végül nem használták fel, mert nem felelt meg a magyarországi szabványoknak. Sástóra kis átalakítás után, 1973-ban került. A korábbi 1961-ben épült 10 méter magas fakilátó helyére állították fel.
A kilátón minden lépcsőfokkal feljebb haladva egyre szebb panoráma tárul a szem elé. Az első pihenőt a madárfelismerést segítő rajzok és faragott madarak színesítik. A második szinten megpihenve egyre szebben rajzolódik ki a messzeségben elterülő táj. A legfelső szinten a látnivalók beazonosítását megkönnyítendő feliratos tájképek láthatók. Innen a kilátó legtetejéből tiszta időben még az Alföldön kanyargó Tiszát és a távoli Budai hegyeket is látni lehet.
A Csórréti-víztározó Magyarország legmagasabban fekvő, ivóvízellátást szolgáló víztározója és egyben víztisztító műve, ami Mátraháza település külterületén található. 1977-ben épült meg, és Bagolyirtás, Fallóskút, Galyatető, Mátraháza, Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló községek vízellátását szolgálja.
Öt állandó patak táplálja a tározót, melyekből kettő – Nagybérc-folyás és Kisagyagos-folyás -, viszonylag a gáthoz közel ömlik a tározóba. A tározó északi oldalába három nagyobb vízfolyás torkollik: az Aranybánya-folyás, a Nyírjes-folyás, valamint a Nagy Lipót-folyás.
A Csórréti-víztározó kristálytiszta vize, és az erdőkkel szegélyezett mesebeli környezet lenyűgöző látványt nyújt. Mivel a víztározó több mátrai település vízellátását is kiszolgálja, így biztonsági okokból nem látogatható. A területére való belépés szigorúan tilos, azonban a galyatetői kilátóból ráláthatunk a mesterségesen kialakított tóra, melynek felszínén a fák és az égboltot járó felhők tükröződnek vissza.
Azonban a víztározó környékén tett séta igazán frissítő élmény ad, hiszen a tiszta az erdei levegőben tett kirándulást, a páratlanul szép növény és állatvilág varázsol igazán különlegessé.
A 30 méter magas tetőterasza 360°-os körpanorámát biztosít annak, aki a sok lépcsőn felsétál a kilátó legtetejébe. Kelet felé a kéklő Bükk látható, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát tájai, északra pedig a szlovák hegyvonulatokat figyelhetjük meg. Tiszta időben a Mecsekig, illetve a Magas-Tátráig is ellátni. A kilátóból a Piszkéstetői Obszervatórium tetejét is látni lehet. Ezen kívül tiszta időben Budapest és a Dunamenti Erőmű három hatalmas kéménye is látszik.
A kilátó minden évszakban különleges látványt nyújtva, a hét minden napján látogatható.
Az építmény 1934 óta áll, öt évvel a Galyatetői Nagyszálló átadását megelőzően építették. Már kezdettől fogva nagyon népszerű látványosság volt; a híres zeneszerző, Kodály Zoltán is számtalanszor megmászta lépcsőit. Eredeti magassága 17 méter volt, a torony tetejét belső csigalépcsőn keresztül közelítették meg a turisták.
A Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumvezetőként az Egererdő Zrt-vel közös projekt keretében, európai uniós forrásból valósította meg mind a Galya-kilátó, mind pedig a Galyatető Turistacentrum felújításának kivitelezését. Az Országos Kéktúra nyomvonalán található kilátó a kortárs magyar építészet kiválósága, melyet Kovács Csaba vezető építész és Vass-Eysen Áron építész tervezett. Különleges alkotásuk túlmutat a régi kilátószint megemelésén, és a korábban élvezhető látvány visszanyerésén, hiszen a múltbéli romos épületet megmentve sikeresen ötvözték a múltat a jövővel.
Kékestetőn már 1958-ban épült egy antennatorony a Távközlési Kutató Intézet számára, az azonban később kevésnek bizonyult, elavulttá vált.
A régi torony tőszomszédságában 1977-1981 között megépült az új tévétorony és hozzá a kiszolgáló épület. A tengerszint felett 1200 méteres magasságig nyúlik a karcsú antennatorony, amelyet a Uvaterv szolgálati találmánya alapján a Postaber, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat és a Közgép szakemberei építettek. Az építéshez 1300 köbméter vasbetont és félezer tonna acélszerkezetet használtak fel. A kilátó részét csak jóval később alakították ki.
A 45 méter magasan található kilátószintről tiszta időben gyönyörű körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A Mátra hegyvidékén túl a tőle déli irányban elterülő Alföld, kelet felé a Bükk-vidék, nyugatról a Gödöllői-dombság lankáin túl a Budai-hegység, a Cserháton túl a Pilis és a Börzsöny, észak felé a Karancs-Medves tájain túl akár a Magas-Tátra csúcsai is felismerhetőek.
2014-ben a szükségessé vált antennacsere során egy jelentős darabot kivágtak az acélszerkezetből, így a torony magassága 180 méterről 151 méteresre csökkent. Erre azért volt szükség, hogy megszüntethessék a telente eljegesedő és balesetveszélyes lengéscsillapító drótköteleket, amelyekkel a torony korábban három irányban ki volt feszítve. A felújított presszót és kilátóteraszt 2018 novemberében adták át.
A cikkben szereplő fotókat Kővári József készítette.