Kecskeméti háza átalakított műhelyépületbén rendezte be Rényi Károly nyugdíjas építészmérnök több évtizedes vadászatainak trófeáit. Az épület kezdetekben egy billiárdszobának készült egy régi műhelyépületből. Ez később egy “trófeaépületté” vált, és végül bővítésre is szorult, ahogyan egyre több vadászatra ment.
A legfontosabb számomra a 12 féle szarvas, amely a falon megtalálható, agancsaik adják róluk az emléket. Európában már több országban vadásztam, Csehországban, Finnországban, Svédországban, Angliában többek között, de el kellett menni azért távolabbi vidékekre is, Montanában, Amerikában is jártam, illetve Új-Zélandon
— mesélt a gyűjteményéről Rényi Károly a hiros.hu-nak.
A vadak mellett azonban más érdekesség is látható. Ezek nem mások, mint a gobelinek, melyeknek többségét édesapja és ő maga is készítette saját kezűleg.
Ez a jávorszarvas-vadászat, amit itt látunk mögöttem a sarokban. Ennek a vadfajnak a vadászata az, ami számomra mindent megelőz, ezért bárhova is képes vagyok elmenni, és akár a sikertelenséget is elviselni könnyedén. Egyszerűen csak a hangulatát is szeretem. Akár ha látja az ember, hogy elszalad az erdőbe, de nincs lövési lehetősége, vagy olyan nemű vad jön ki, amire nem vadászhat, akkor is maga a tény, hogy ott van előttem és látom, az valami csoda
– idézte fel.
Minden trófea, minden agancs más, viszont van egyfajta bírálati metódus, ami a trófeáknak a különböző újdonságai alapján ad egy pontszerű értékelést. Ha ezeknek a pontoknak az összessége bizonyos sávokat meghalad, akkor minősítik magát a trófeát bronz-, ezüst- és aranyéremmel
– magyarázta.
Zalában egy kilőtt szarvasbikának 10 kiló feletti trófeája volt, kardosfán pedig egy belga vadász örülhetett a 11 kilogrammos trófeának.
