Hegyesd, ez a kicsinyke település – mely Monostorapáti és Zalahaláp között található a 77-es út mellett – horgásztavának és az azt övező gyönyörű természeti környezetnek köszönhetően kedvelt turistacélpont. A Tapolca közelében, egy vulkáni kúp lábánál lévő tó egybehangzó vélemények szerint a térség egyik gyöngyszeme.
A tó az egykori dolomitbánya helyén feltört karsztvíz rendszerre épül. A terület mélyebb pontja kis libaúsztató volt, ahol a gyerekek is térdig gázolhattak a vízben. Ez a víz a nyirádi bauxitbányászat vízkivételének eredményeként – a falu és a környék kútjaival együtt – elapadt, ezt követően a 60-as években kezdődött a dolomit ipari kitermelése.
A 90-es évek elejére több méter mély, mintegy két hektáros bányagödör csúfította a tájat. A nyirádi bauxitbányák vízkivételének drasztikusan csökkentésével, majd leállításával életre kelt a környék vízrendszere. A libaúsztatóból körülbelül 2,2 hektáros, 8-10 méter mély bányagödör lett, melyet néhány év alatt a visszaszivárgó kristálytiszta karsztvíz megtöltött.
2009-ben a Hegyesdi Horgász Egyesület kapta meg a tó hasznosítási jogát a helyi önkormányzattól. Az egyesületi tagok áldozatos munkával és önzetlen vállalkozók segítségével 2011 júniusában “nyitották meg” a tavat, azóta is szeretettel várva a kulturált pihenésre, kikapcsolódásra, horgászatra váró vendégeket.
Az első halasítást az idelátogató madarak végezték. A tóban jelentősen elszaporodtak a keszegfélék, ennek ellensúlyozására 2007-ben háromezer előnevelt süllő ivadékot telepítettek, és azóta is folyamatosak a telepítések.
A tó átlagos vízmélysége 5.5-6.5 méter, legmélyebb pontja 8,5-9 méter.
Végh Katalin több alkalommal kirándult a Hegyesdi Bányatóhoz és a galériánkban látható gyönyörű felvételeket készített a Dunántúl e kicsinyke csodájáról.
Hasonlóan tüneményes bányató bújik meg a medvesi bazaltfennsík peremén, de ugyanilyen mesés hangulatot áraszt Magyarország legmélyebb tava is. Ugyancsak hazánk páratlan szépségű kincsei a tengerszemek.
