Salgótarján közelében, a tengerszint felett 520-570 méter magasságban elterülő Medves-fennsík a mai napig őrzi a környéken hajdanán virágzó bányaipar nyomait.
A természet ezernyi szépségét rejtő területen a kiránduló találkozhat az egykori szén- és kőbányák felhagyott külszíni táróival, hiszen a turistautak jelentős része a kitermelt nyersanyag elszállítására kiépített, azóta megszüntetett kisvasút nyomvonalán fut.
Egy túraútvonal, a közel 10 kilométeres Eresztvényi kőbányák geológiai tanösvény a Novohrad-Nógrád Geopark Eresztvényi Látogatóközpont mellől indul. A barangolás keretében, a bazaltfennsík peremén fedezhető fel a három oldalról magas, függőleges bazaltsziklafallal határolt, vadregényes tájba illő és minden évszakban lenyűgöző látványt nyújtó Közép-bánya-tó, melyet Sziklás-tóként is említenek a helyiek.
Eszerint a több tíz méteres vastagságú bazaltréteg alatt közel húszmillió éves üledékréteg húzódik, amely mintegy vízzáró fogja fel a kőzeteken átszivárgó vizet, az évmilliók során így hatalmas víztestet hozva létre a bazaltban, melyet a bányászat során elértek.
Az egyre mélyülő bányaudvar lassan megtelt a beszivárgó rétegvízzel, melyet elvezetni nem tudtak. Így jött létre az egykori Közép-bánya katlanjában a tavacska, amit a beszivárgó rétegvíz mellett a csapadék és hóban gazdag telek után hóolvadáskor 10 méter magas vízesés is táplál.
Érdekesség, hogy a tóban – bizonyítékul vizének páratlan tisztaságára – édesvízi medúzák is megfigyelhetők. A jelenségről alábbi cikkünkben írtunk korábban:
