A Szegedtől nagyjából 25 kilométerre délnyugatra, Mórahalom külterületén található Nagyszéksós-tó kiszáradása szinte minden évben bejárja a sajtót, sokan aggodalommal figyelik a víz eltűnését. Ennek ellenére mégis komoly fejlesztések kezdődtek a területen, amelyek célja a természetvédelem és az ökoturizmus összehangolása, írta a Szegeder.
Ez egy természetes jelenség a szikes tavak esetében, amelyért nem kell aggódni, meg kezelni sem szükséges. Inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ez az állapot a maga természetességében rendben van, és ennek megértése és elfogadása a fontos
– mondta a portál megkeresésére Szűcs Anikó, a mórahalmi Nagyszéksós-tó és környékének fejlesztési projekt vezetője.
Ez a mintegy 100 hektáros hely egyedülálló természeti tér, amely a Körös-éri Tájvédelmi Körzet része, körbejárása nagyjából négy kilométeres sétát igényel.
Az itt található bivalyrezervátumot 2008-ban hozták létre
A több mint száz egyedből álló csorda nemcsak a nádas visszaszorításában játszik szerepet, hanem hozzájárul a madárvilág és a növényzet regenerálódásához is.
Elképesztő volt látni, ahogy a bivalyok kitaposták a nádast. Ahol korábban csak a nádtenger teteje hullámzott, ott most újra megjelentek a madarak, akik visszataláltak erre a területre
– jegyezte meg Szűcs Anikó.
A tó és környékének jelenlegi fejlesztései a KEHOP Plusz pályázati programon keresztül mennek végbe, mintegy 1,4 milliárd forint támogatást nyert el erre a valamivel több mint 6 ezer lelket számláló Mórahalom.
Ebből épül meg a látogatóközpont és környéke, valamint a tó körüli körtúrák infrastrukturális elemei, például a kilátók, de lesz gólyamenedékház, interaktív kiállítások, játszótér és gyógynövénykert is. A kilátók közül az egyik süllyesztett formában készül majd el, és nemcsak a szárazföldről, de a tó közepén lévő csatornán keresztül, pontoncsónak segítségével is megközelíthető lesz
– részletezte a projekt vezetője.
Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének természetvédelmi programfelelőse szerint az Alföld vízháztartását már régóta jelentős emberi hatások is alakítják, így nehéz megállapítani, mi számít valóban természetes állapotnak.
A jelenlegi alföldi táj évszázadok óta zajló jelentős emberi beavatkozások eredménye, főként vízrendezési munkák, például lecsapolások és folyóvizek elterelése miatt
– mondta Ujj Zsuzsanna a Szegedernek, aki szerint nincs olyan természetes referenciaterület, amivel összehasonlíthatnánk a mai állapotokat, mivel az alföldi szikes tavaink világszinten egyedülállóak.
A vízhiány mögött nemcsak a klímaváltozás áll
A Nagyszéksós-tó egy úgynevezett szikes tó, aminek jellemző módon a vízszintje évszakosan változik: télen és tavasszal általában több víz halmozódik fel az ilyen állóvizekben, míg nyáron – főként a magas párolgás miatt – jelentősen leapadhatnak, sőt akár teljesen ki is száradhatnak.
A nyílt vízfelületek eltűnése veszélyeztetheti az élővilágot: sok fajnak ezek az időszakos víztestek biztosítanak menedéket, azaz úgynevezett refúgiumot. Az ilyen élőhelyek megőrzése kulcsfontosságú lenne, különösen az Alföld monokultúrás mezőgazdasági területei között, ahol kevés természetes vizes élőhely maradt fenn.
– vázolta fel Bojtos Ferenc, a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője,és kiemelte, hogy a vízhiány mögött nemcsak a klímaváltozás áll az ellenőrizetlen és átgondolatlan vízkivételek, a túl sűrűn telepített öntözési célú kutak, valamint, hogy a vízkormányzás még mindig a gyors elvezetésre fókuszál a megtartó kezdeményezésekkel szemben.
Hogy megéri-e egy évente kiszáradó tóra és a környékére, azok turisztikai fejlesztésére milliárdos nagyságrendben költeni, a szakemberek szerint a válasz az, hogy igen.
A projektet 2024 őszén kezdték el, és 2026 tavaszára tervezik a befejezését.
Egy korábbi cikkünkben torokszorító felvételeken lehet megtekinteni a kiszáradó Nagyszéksós-tavat.
