Az év eleji enyhe időjárás sok élőlényt megtévesztett, így a Körös-Maros Nemzeti Park területén telelő lepkék is a szokásosnál hamarabb mutatkoztak meg. Az atalantalepkék és a kis tavaszi araszolók példányai előbújtak rejtekhelyükről, mintha már valóban beköszöntött volna a tavasz – számoltak be róla a nemzeti park honlapján.
Télen ébredező lepkék
Míg a madarak éneke nem ritka jelenség a melegebb téli napokon, lepkékkel ilyenkor még nem igazán szoktunk találkozni. Az idei tél azonban kivételt jelentett, hiszen január végén már több helyen is feltűntek az atalantalepkék. Ez a tarkalepke-faj vándorlepke, amely a hideg időszakokban délebbre húzódik, majd tavasszal visszatér. Ha azonban az időjárás megengedi, egyes egyedei akár nálunk is áttelelhetnek. Idén számos példány telelt át a Dél-Alföldön, és az enyhébb napok hatására idő előtt előmerészkedtek.
A kis tavaszi araszoló más stratégiát követ: nem kifejlett lepkeként, hanem bábbá alakulva vészeli át a hideg hónapokat. Általában február közepére tehető a rajzási időszaka, ám az idei melegebb időjárás miatt már január végén megfigyelhetők voltak az első példányai.
Veszélyes lehet a korai előbújás?
Felmerülhet a kérdés, hogy a tél közepén történő előbújás milyen hatással lehet ezekre a lepkefajokra. A vándorlepkék esetében ez kevésbé jelent problémát, hiszen a déli populációk újra megjelennek tavasszal. Azonban a helyi, a Kárpát-medence klímájához szokott fajok esetében a korai rajzás komoly kockázatokat hordozhat. Ha az enyhe idő után hirtelen lehűlés következik be, az jelentős pusztulást okozhat, különösen a peterakás időszakában. Szerencsére ezek a fajok szapora élőlények, így egy-egy kedvezőtlen időszak nem feltétlenül veszélyezteti hosszú távon az állományukat.
Nemcsak a lepkék ébredtek fel
Az időjárás más rovarokat is megtévesztett. Városi környezetben sokan észrevehették, hogy az ablakrésekben vagy falrepedésekben telelő harlekinkaticák és márványos poloskák is felébredtek, és elkezdtek mozgolódni a lakásokban. Ez a korai aktivitás sok rovar számára kockázatos, hiszen ha a hőmérséklet hirtelen visszaesik, könnyen elpusztulhatnak.
Bár a januári és februári felmelegedés sok élőlényt tavaszias viselkedésre késztetett, a tél még nem ért véget. A következő hetekben eldől, hogy ezek az előbújt példányok hogyan alkalmazkodnak a változó körülményekhez.
