Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják – írta a Szegedma az egyetem honlapjára hivatkozva.
A Szegedi Tudományegyetem honlapjának adott interjúból kiderült, hogy a kutatás egyik része a szegedi Boszorkánysziget lehetséges megújulásával foglalkozik. A kutatásról Dr. Nagy Gyula projektkoordinátor, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusa nyilatkozott.
A kutató hangsúlyozta, hogy a Boszorkánysziget informális zöld tere a városnak, vagyis egy természetes, vadon jellegű hely, mégsem rendelkezik kiépített infrastruktúrával és karbantartott zöld területtel.
Annak ellenére, hogy nem találhatók padok vagy játszótér a területen, a szegediek szívesen használják pihenésre, sétákra és más szabadidős tevékenységekre.
Úgy véljük, hogy a vadon jellegének megőrzése elengedhetetlen. Ezt a közösségi gyűlés résztvevői is megerősítették, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a terület jelenlegi rossz állapota és a helyenként tapasztalható problémás körülmények mindenképpen rendezést igényelnek
– vázolta a portálnak.
A szakember hozzátette, hogy a tervek szerint a Boszorkánysziget megújulása valahol a formális és informális zöldterületek között képezhet majd átmenetet.
Az adjunktus hangsúlyozta, hogy a Boszorkánysziget területrendezésére a déli Tisza-híd fejlesztésének tervei is hatással lesznek.
Ahogy korábban írtunk róla, a népszerű kirándulóhely nevének eredete a szegedi boszorkányüldözésekhez köthető, ezen a helyen volt az egyik leghíresebb boszorkányégetés és a sziget partjáról végezték el az úgynevezett vízpróbát is. “Boszorkányos helyek” nemcsak Szegedhez köthetők, Nógrádban például a Medves-fennsíkon található Boszorkány-kő bámulatos panorámával hívogat. A magyar néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost.
