A budai Vár-barlang egyike Budapest legérdekesebb föld alatti képződményeinek. Az évszázadok során sokféleképpen használt, természetes és mesterségesen kibővített járatrendszer számos titkot rejt. De hogyan alakult ki ez a különleges föld alatti világ, milyen szerepet töltött be a történelem során, és milyen legendák övezik?
A Vár-barlang kialakulása
A budai Vár-barlang nem mesterséges alagutakból jött létre, hanem természetes úton keletkezett. A Budai-hegység mészkőrétegei között a geológiai folyamatok hatására meleg forrásvizek oldották a kőzeteket, így egy egyedülálló barlangrendszer jött létre. A későbbi emberi beavatkozás során a természetes üregeket és járatokat kibővítették, így a mai napig ismert és látogatható rendszer több kilométeren keresztül húzódik a budai Vár alatt, a várhegy területének nyolcada üreg.
A barlangrendszer legnagyobb része a várhegy utcái, terei alatt található, kis részük a házak hátsó része alatt. A pincelejárók ezekre merőlegesek. A 10-12 méter mély kutak és kürtők jelentős része a leaszfaltozott járda alatt van.
A Vár-barlang a történelem során
A középkorban a Vár-barlang elsődlegesen védelmi célokat szolgált. A várnegyedben élők menedékhelynek használták, és titkos közlekedési útvonalként is működött. Az alagutak összeköttetésben álltak a vár különböző részeivel, így ostrom esetén az itt élők el tudtak menekülni, vagy éppen titokban utánpótlást szállíthattak be.
A török megszállás alatt a barlang egyes részeit föld alatti börtönökké alakították át. A legenda szerint itt tartották fogva azokat a magyar nemeseket és hadifoglyokat, akiket a törökök elfogtak. A szűk járatok és sötét kamrák megfelelő környezetet biztosítottak a rabok őrzésére.
A XX. században a barlang stratégiai jelentősége ismét megnőtt. A második világháború alatt óvóhelyként használták a légitámadások elől menekülők számára. Emellett a német és magyar csapatok is kihasználták a föld alatti járatokat logisztikai célokra. Az 1956-os forradalom során a Vár-barlang ismét menedékhelyként szolgált a harcok elől menekülőknek.
A hidegháború idején a Vár-barlang egy részét titkos katonai bázissá alakították. Ekkoriban egy atombiztos bunker is készült itt, amelynek célja az volt, hogy vészhelyzet esetén a politikai és katonai vezetés számára védelmet nyújtson. Bár a létesítmény ma már nem aktív, a látogatók számára egyes részei még mindig megtekinthetők.
Titkok és legendák a Vár-barlang körül
A Vár-barlang nemcsak történelmi jelentősége miatt izgalmas, hanem a hozzá kapcsolódó legendák és rejtélyek miatt is. Több mendemonda is kering arról, hogy egyes folyosók még mindig feltáratlanok, és rejtett kincseket vagy titkos kijáratokat rejtenek.
Az egyik legizgalmasabb legenda szerint a török hódoltság idejében a budai várban lakó pasák a megunt háremhölgyeket a barlangba vezető kutakba dobták.
Bár találtak koponyákat és csontokat a barlangban – egy részük meg is tekinthető lent – a csontok eredete nem mindig tisztázott.
Található egy mamutfog is, melyet kezükbe is vehetnek a látogatók, láthatjuk is azt a falrészletet, ahová a fog beágyazódott az idők során.
Egyes elméletek szerint a Vár-barlang összeköttetésben állhat más budapesti föld alatti rendszerekkel, például a Gellért-hegyi pincerendszerrel vagy a budai hegyek mélyebb járataival. Bár ezek az elméletek nincsenek bizonyítva, számos felfedező kutatta már ezeket a lehetőségeket.
A 20. században a politikusoknak több helyen is alakítottak ki a barlangrendszerben óvóhelyeket.
Itt épült ki egy légoltalmi szükségkórház, mely a második világháborúban és az ’56-os forradalomban több ezer sérültet látott el. Ma ennek a történetét a Sziklakórház Múzeumban mutatják be.
Működött itt egy titkos rádióállomás, illetve a Gestapó és az ÁVH hírhedt kínzóhelye is.
Itt tárolták az 1930-as években a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét, kialakítottak egy termet a Szent Korona tárolására is.
Sok befalazott bejárat látható a barlangrendszer felett található házakhoz – de az egyik híres cukrászdába is fel lehetett egykor menni -, viszont ezeket le kellett zárni a lopások miatt.
A Vár-barlang napjainkban
Magyarországon minden barlang védett. Ez a terület 1982- óta fokozottan védett barlang, és pincerendszer. Körülbelül 2000 teremből, és az ezeket összekötő folyosórendszerből áll, melyek nagyrésze össze van kötve.
A várbarlang az állam tulajdona, és a Duna Ipoly Nemzeti Park kezeli, az ő vezetésükkel lehet a termek egy részében különböző hosszúságú túrákat tenni.
Akit érdekelnek a föld alatti programok, annak érdemes felkeresnie a Gellért-hegyi víztárolót (évente pár napra megnyitják a látogatók előtt), illetve 5 egyéb, különleges föld alatti programról is írtunk már ajánlót.
