A vármegyeszékhely felől érkezve, a “régi 5-ösön” Szatymaz előtt egy tábla jelzi, hogy az úttól néhány méterre természetvédelmi turisztikai célpont várja az érdeklődőket. A kiállítóhely előzetes bejelentkezés alapján látogatható, de alkalmanként színes programokat kínálnak a vendégeknek.
Vízpartok élővilága
Kitömött madarak, vízparti fészkek, ágas-bogas fák, hód és őzgida. Színes állatsereg várja régóta a természetbarátokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett Tisza-völgyi Bemutatóházban.
Az Alföldre jellemző Klebelsberg-iskolák stílusában épült bemutatóházat még az 1930-as évek végén emelték. A jellegzetes épület eredetileg egy tanyai gazdaság része volt. Itt alakították ki a természetvédők az első bemutatóházat, melyben megismerhetjük a szegedi Fehér-tó élővilágát, valamint az Alsó-Tisza menti táj változásait. Az ártéri erdők és a mezők jellegzetes lakóinak életéről tudhatunk meg számos érdekességet. A legfiatalabb látogatók játékos formában ismerkedhetnek meg a védett madarak és emlősök testfelépítésével, életmódjával.
Az évezredes kurgánok
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természeti értékeit a Fehér-tó közelében ma már egy gyönyörű épület is bemutatja. A Kurgán Házat tavaly adták át a nagyközönségnek. A hagyományos kunhalmok formáját idéző dombházban modern kiállítás mutatja be a halmok eredetét és természeti értékeit.
A különleges dombháznak saját biológiai szennyvíztisztító rendszere van. A bejárat előtt egy mesterséges tó és egy tenyérnyi félsziget nyújt menedéket az élőlényeknek. A tavacskának más fontos funkciója is van: a megtisztított szennyvíz folyik bele. A tó és közvetlen környezete szépen fejlődik, a hínáros víztükörben hanyatt úszó poloskák és szitakötő lárvák mozognak, a vízben halak élnek.
A különleges dombházba lépve varázslatos látvány fogadja a vendégeket. A falakon színes festmények, a nagyobb teremben egy széles, üvegezett ablaksor biztosítja a természetközeli hangulatot. A kurgánok világát részletesen bemutató helyiségben Kuvik Kornél kalauzol bennünket.
A kunhalmok vagy kurgánok száma napjainkra alaposan megcsappant. Egy részüket a természet alakította ki, de többségük a kutatók szerint ember alkotta képződmény. Évezredek során számos település épült ugyanarra a területre, melyek nyomai egymásra rétegződtek. Az ilyen halmokat a szakemberek telleknek nevezik.
Az alföldi kunhalmok kora az egyiptomi piramisokéval vetekszik. Az első ilyen dombokat egy ázsiai népcsoport tagjai építették, később számos más nép – köztük a szarmaták, az avarok és a hunok, honfoglaló őseink – is így temetkezett. A kurgánok építése során a gödörsír fölé a környező gyepterületekről hordták össze a talajt, általában csak a felső 20-30 centimétert. Az építés során így áthordták a növényeket, azok magvait és gumóit is, ami kedvezett a gyep újjáéledésének.
A sírhalmok szakrális szent helyek. Hasonló kunhalmok legépebben Mongóliában és Kazahsztánban maradtak fenn, de nálunk is több ezerre tehető még mindig a számuk. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben is jó pár megmaradt, melyeket korábban nyilvántartásba vettek a kutatók. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 150 körüli a számuk. A legnagyobb hazai kunhalom a békésszentandrási Gödényhalom, amely közel tizenegy méterre emelkedik ki a környezetéből.
Sokszínű élővilág otthona
Nem véletlen, hogy Kuvik Kornél a kiállítás „mesebeli tárlatvezetője”, a ragadozó ezer szállal kötődik a tájhoz. A kuvik nagyon szeret a tanyáknál megtelepedni, ragaszkodik a fészkéhez. A korom sötétben világító tanyasi ablakok terített asztalt kínálnak számára a repkedő rovarokkal.
A halmok természetvédelmi jelentősége óriási, hiszen hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, különleges mikroklímát és változatos élőhelyeket nyújtanak a növény- és állatvilág számára. Gyakran természetközeli állapotban maradt löszgyep-biotópokat találunk rajtuk, amelyek ritka és védett növényfajok élőhelyei.
A tavaszi hérics és a tátorján mellett számos szegfűféle, valamint sáfrányok, selymes boglárka és agárkosbor virul a napsütötte gyepeken. A halmokon fokozottan védett rovarok, hüllők, madarak és kisebb emlősök élnek, amelyek a környező táj átalakítása miatt máshol már nem találhatók meg. A madárvilág is rendkívül változatos itt, a halmok búvó- és költőhelyként szolgálnak tollas barátainknak.
Az énekesmadarak (például a cigánycsuk, a sordély és a tövisszúró gébics) és akár ritkább emlősök is megtelepednek a kunhalmokon. A molnárgörény mellett a vörös róka és a borz gyakori lakója ezeknek a „zöld szigeteknek”. A kunhalmok ökológiai folyosóként is szolgálnak, összekötő szerepet játszanak az elszigetelt természetes élőhelyek között, lehetővé téve a fajok mozgását és genetikai állományuk frissülését.
A kunhalmok környezettörténeti, tájtörténeti, táj- és régészeti szempontból is egyedülálló információforrások. Hazánkban az összes halom ex lege védett, országos jelentőségű védett természeti terület.
Tanösvény és kilátó
A Kurgán Háztól egy kellemes sétával elérhető a Beretzk Péter-kilátó, ahonnan megfigyelhetjük a Fehér-tó fokozottan védett területének változatos madárvilágát. A szegedi Fehér-tó a természeti kincsekben gazdag Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. Az egykori szikes tó ma halastórendszerként működik, miközben továbbra is kiemelt szerepet tölt be a tavaszi és őszi madárvonulásban. Magyarország első madárrezervátumaként nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.
A tópart közelében húzódó Sirály tanösvény gyalogosan és kerékpárral is bejárható, információs táblák segítségével mutatja be a tó élővilágát, történetét és természetvédelmi jelentőségét. A Fehér-tó szerepel a Ramsari Egyezményben, amely a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmét szolgálja. Az egykori szikes tó helyén kialakított halastórendszer megőrizte a terület vizes élőhely jellegét, amely ideális pihenő- és táplálkozó helyet biztosít a vonuló madarak számára.
A Fehér-tó az őszi daruvonulás egyik legfontosabb hazai helyszíne, október-novemberben akár 40 ezer daru is a környezetében tartózkodik. A méltóságteljes darvak mellett olyan madarak is megfigyelhetők itt, mint a nagy goda, a gulipán, a bölömbika, a rétisas és a kanalasgém.
Korábban írtunk arról, hogy Porcsin Szűcs Sándor a kunhalmok szerelmese tizedik éve kutatja az ősi dombok titkait. Az Alföld számos vidékén titokzatos halmok emelkednek a tájból, a bökényi tanyaközpont közelében emelkedő Bekai-halom ma is dacol a természet erőivel. A kunhalmok csábító vonzerőt gyakorolnak a terepmotorosokra és a kvadosokra is, akik sajnos gyakran károkat okoznak a természetvédelmi területen.
