A Bükk-hegység nemcsak lenyűgöző természeti szépségei és változatos élővilága miatt érdemel figyelmet, hanem geológiai sajátosságai miatt is. Egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb tény, hogy a hegység évente több centimétert emelkedik – írja a Lelépő.
Egy folyamatosan növekvő hegység
A Bükk-hegység kőzetei 310-330 millió éve formálódtak, és azóta is változásban vannak. A térségben található Szilvási-kő jelenleg 960,7 méter magas, de a geológiai folyamatoknak köszönhetően évente körülbelül 2,5 centimétert emelkedik. Ha ez a tendencia fennmarad, akkor nagyjából 4200 körül a Bükk-hegység legmagasabb csúcsa meghaladhatja a Kékestető 1014 méteres magasságát, ezáltal itt lesz az ország legmagasabb pontja.
Ez a jelenség az alpi hegységképződés hatásainak következménye, amely folyamatosan formálja a Bükk térségét. Bár az emberi szem számára ez a változás szinte észrevehetetlen, hosszú távon mégis jelentős hatással lehet Magyarország domborzati viszonyaira.
A Bükk kincsei
A hegység azonban nemcsak a magasságbeli változások miatt érdekes.
A Bükk területén található hazánk legnagyobb egybefüggő erdősége, amely számos ritka növény- és állatfaj otthona. Éves átlagos légszennyezettsége a Bükk-Fennsíknak 1-2%, nem véletlenül hívják Magyarország tüdejének.
A karsztos területek gazdag barlangrendszereket rejtenek, mint például az Istállós-kői-barlang, amely őskori leleteiről híres. A legtöbb forrással is ez a hegység rendelkezik.
Ez a legmagasabb átlagmagasságú hegységünk, több, mint 30, 900 méter feletti csúccsal. Magyarország 100 legmagasabb csúcsából 59 a Bükkben található.
A hegység emellett népszerű kirándulóhely is. A Lillafüredi vízesés, a Szalajka-völgy vagy a Bánkút sípályái mind olyan látnivalók, amelyek egész évben vonzzák a természet szerelmeseit. Az egyedi mikroklíma, a gazdag élővilág és a különleges földtani adottságok miatt a Bükk az egyik legértékesebb természeti kincsünk.
