Teljes kilátástalanságban a homokhátsági gazdák – írta a Bács-Kiskun Vármegyei Hírportál.
A Duna–Tisza közén az idei télen alig esett, az elmúlt évek során 400 milliméternyi eső sem hullott le. Az agrártermelők egyre borúsabban látják a jövőjüket az aszályos évek miatt. Mit lehet tenni, hogyan lehet vizet hozni a két nagy folyam közti homokhátsági területre? Ezzel kapcsolatban rendezett szakmai fórumot az Izsáki Hegyközség, az Izsáki Gazdakör, és a megyei agrárkamara az izsáki művelődési házban.
Jelentősen csökkent a talajvízkészlet
A Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása 11 788 négyzetkilométer területet, 4 vármegyét, 17 kistérséget, 171 önkormányzatot érint. A négy vízügyi igazgatóság területeit érintő, komplex vízpótlási terv az itt élő 800 ezer magyarországi állampolgár életét érinti közvetlenül. A hazai vízhelyzetet befolyásolja a mostoha, kevés csapadékkal járó időjáráson kívül az is, hogy míg korábban évente átlagosan 107 köbkilométernyi víz érkezett külföldről, addig ez tavaly 100 köbkilométerre csökkent. Az ország felszíni vízkészletének 75 százaléka a Dunántúlon jelentkezik, míg a 25 százaléka pedig a Dunától keletre.
A Tisza, amely alapvetően befolyásolja a Homokhátság, illetve a Tiszántúl föld alatti vízmozgásait a medersüllyedés miatt, mint egy vízelvezető csatornaként működik. Az esőzések ritkulása miatt az elmúlt négy év során mintegy 25 köbkilométernyi nem hullott le a idehaza.
Vízvisszatartás és vízpótlás
A Homokhátságon a vízpótlás lehetőségeinek sokrétű vizsgálata vezetett a megtervezett vízpótlórendszerhez, amely 7 célterületre bontva, összetetten kezeli a térség vízkészlet-gazdálkodását alapvetően a Duna vízkészletére alapozva.
A Duna-Tisza közi Homokhátságot vízvisszatartási és vízpótlási szempontokat figyelembe véve 7 célterületre osztották fel a térséget.
1. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízpótlásának bővítése
2. A Kiskunsági-főcsatorna és a szennyvízcsatorna vízkészletnövelése
3. Északi regionális vízpótlás és vízvisszatartás
4. Keleti vízpótlás és vízvisszatartás
5. Kígyós-rendszer vízpótlása
6. Déli regionális vízpótlás
7. Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása
Szó esett arról is a vízvisszatartás mellett, hogy a folyóktól feljuttatják a vizet a hátság magasabb részeire. Ilyen rendszer jöhet létre Hajóson, a 26 hektár területen megvalósítható, 600 ezer köbméter kapacitású tározótérrel (Hajósi puffertározó) és a benne felhalmozott vízbázist két irányba elosztó szivattyúteleppel és nyomóvezetékkel. Fülöpszállás mellett egy kisebb duzzasztót terveznek, ahol egy napelemes szivattyúrendszerrel emelnék át a vizet a száraz csatornákba, amelyek Fülöpháza, Ágasegyháza és Orgovány térségeibe vinnék a vizet. Ez a víz táplálná a Kondor-tavat, a Kurjantó térségét és a Kolon-tó is revitalizálódhatna.
Tragikus a helyzet
A fórum után az egyik gazda azt mondta, három hektárnyi földjét nem fogja az idén bevetni, mert nincs értelme. Eső nincs, a mag úgysem kelne ki, mondta a termelő. Varga István helyi szőlész kiszámolta, hogy tavaly kb 10-15 százalékos termés kiesés érte az aszály következtében a családját. A Kolon-tó partjától 12 méterre lévő kútnál 3,5 méter mélyen csillogott a víz az általa készített fotón. Holott a tó a térség mély pontján fekszik. Arról is szó esett, hogy ősszel már több szarvasmarhatartónak a takarmányt a boltból kellett vásárolnia, mert a kaszálókon nem volt mit lekaszálniuk.
A pusztító aszály évek óta megkeseríti a kunsági gazdák életét. 2024 augusztusban egy látványos videón mutatták be a Homokhátság elszomorító képét. Az aszály a smaragd tujákat sem kíméli, a dísznövények országszerte pusztulnak.
