Közel száz éve vizsgálják a Balaton élővilágát a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai, és soha nem volt még akkora tétje a munkájuknak, mint napjainkban. A Magyar Krónika interjújából kiderül, hogy Boros Gergely limnológus szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenységek komoly átalakulásokat idéznek elő Közép-Európa legnagyobb tavában, de még nem késő alkalmazkodni – ha időben lépünk.
A Balaton élő laboratóriuma
A kutatóintézet munkája az algáktól a halakig minden édesvízi élőlény vizsgálatára kiterjed. A Balaton közelsége nemcsak kivételes terepet biztosít, hanem lehetőséget is, hogy például szabályozott kültéri tartályokban – ún. mezokozmoszokban – modellezzék a klímaváltozás hatásait.
Melegedő víz, átalakuló ökoszisztéma
A tó átlagos vízhőmérséklete évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal nő – a század végére ez akár 5 fok is lehet. Ez drasztikusan átalakíthatja az élőlényközösséget: egyes algafajok és halfajok kiszorulnak, mások, például hőtűrő cianobaktériumok vagy invazív fajok, előretörnek.
A jövő a mi kezünkben van?
Bár a globális kibocsátásokat helyi szinten nem tudjuk érdemben befolyásolni, a tó vízszintjének nyári csökkenésére és a vízminőség romlására már most készülni kell. Ennek egyik módja lehet a befolyó vizek optimalizálása, illetve új csatornarendszerek kiépítése.
Mit tehetnek az egyes emberek?
A kutató szerint egyre több a környezettudatos látogató. A horgászok körében is nő a fogékonyság a környezetkímélő etetőanyagok iránt, és általában is kevesebb a szemét a partokon. Sokan megértették, hogy érdemes óvni, védeni a környezetünket, ha nem magunk miatt, akkor legalább a következő nemzedékek érdekében. Ezek a tendenciák okot adnak némi optimizmusra.
A Balaton és környéke folyamatosan változik, számos olyan dologról számoltunk be mi is, amire még nem vagy nagyon régen volt példa: egyre szaporodó algákról, 30 éve nem látott szúnyoginvázióról, a kárókatonák süllőpusztításáról is írtunk.
