Hétvégén ismét élettel telik meg Debrecen egyik legforgalmasabb területe: visszatér az ország egyik legnagyobb tavaszi kirakodóvására, a Mihály-napi vásár. A rendezvénynek – a hagyományokhoz hűen – idén is a Böszörményi út és környéke ad otthont, ahol több száz árus kínálja portékáit a látogatóknak – írja a Dehír.
A szervezők ezúttal is különös figyelmet fordítanak a környéken élők nyugalmára – a cél az, hogy a vásár hangulata ne zavarja meg a lakosság mindennapjait. Az elmúlt évek gyakorlatát követve ezért idén is kimaradnak azok a vásári elemek, amelyek fokozott zajterhelést okozhatnának. A vidámparki attrakciók és a hangos mutatványosok nem lesznek jelen, ám a családok legkisebb tagjai így sem maradnak szórakozás nélkül: ugrálóvárak és gyermekjátékok várják őket a kijelölt területeken.
A Debreceni Közterület-felügyelet által koordinált vásárt immár 54. alkalommal rendezik meg. A szervezők elmondása szerint a kereskedők érdeklődése továbbra is óriási, az előzetes várakozások szerint akár ezer kereskedő is jelen lehet az eseményen.
Az árusok zöme debreceni, de szép számmal érkeznek majd Hajdú-Bihar más településeiről, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből, valamint a határon túlról – főként Erdélyből – is.
A látogatók idén is felfedezhetik a kézművesek utcáját, amelyet a Bolyai utca bal oldalán alakítanak ki. A túloldalon pedig az ételudvar kínálja majd a vásárok klasszikus ízeit. A múlt hangulatát idéző „régi idők vásárát” az Akadémia utcában találják meg az érdeklődők – ezekre a szakaszokra már minden hely elkelt.
A jó idő is kedvez a programnak: a meteorológiai előrejelzések szerint napos, csapadékmentes idő várható, így akár 150–200 ezer látogató is megfordulhat a mintegy 50 ezer négyzetméteres vásári területen.
Hétvégén rendezik Debrecenben még a IX. Batthyány Kirakodóvásár és Gyermek Bolhapiac, illetve a 455. Debreceni Régiségvásár eseményeket is.
Több évszázados hagyomány: így indult a Mihály-napi vásár Debrecenben
A Mihály-napi vásár hagyománya egészen a középkorig nyúlik vissza: 1405-ben Luxemburgi Zsigmond király külön engedéllyel ruházta fel Debrecen városát a vásártartás jogával. Ez a kiváltság akkoriban rendkívül jelentősnek számított, és fontos gazdasági lehetőséget biztosított a település számára.
A város élt is ezzel a lehetőséggel: az 1700-as évek elején már évente hat nagyvásárt rendeztek, elsősorban állat- és terménykereskedelem céljából. Ezek a több mint egy hétig – jellemzően 12–15 napig – tartó vásárok nemcsak a környék gazdasági életét pezsdítették fel, hanem a helyi lakosság mindennapi szükségleteit is kielégítették. A heti rendszerességgel tartott kisebb kirakodásokkal együtt az év mintegy felében vásári hangulat uralkodott Debrecenben.
Ez a folyamatos piaci jelenlét idővel túlzottá vált, így 1747-ben a városi tanács korlátozta a nagyvásárok számát, évi négy alkalomra csökkentve azok rendezését.
Az újkori Mihály-napi vásárokat kezdetben a Nagyerdei körúton, később a belvárosban – a Csapó és Burgundia utcák környékén – tartották. Végül 1996-ban született meg az a döntés, amely a vásárt mai helyszínére, a Böszörményi útra költöztette, ahol azóta is rendezik.
Miért érdemes még Debrecenbe menni? Például a Zsuzsi vasút, a virágkarnevál, az állatkert vagy akár a ronda pulcsis futás miatt.
