A magyar tengertől alig nyolc kilométerre, a Balaton-felvidéki lejtőkön, a Déli-Bakony lábánál bújik meg az alig 100 fős lélekszámú Vöröstó, a múlt hagyományait ápoló egyutcás falu.
Vöröstó területe már az őskorban is lakott volt, ezt bizonyítják az ott feltárt kőkorszaki eszközök. A középkorban az almádi bencés kolostor birtoka volt, a török hódoltság idején viszont elnéptelenedett. Az újratelepítéskor először szlovák, majd német ajkú telepesek érkeztek a faluba, akik hosszú évszázadokra meghatározták a falu arculatát.
Utóbbiaknak köszönhetően Vöröstó építészetében és kulturális örökségében ma is őrzi sváb hagyományait, falusi báját és nyugalmát.
Az évszázados népi építészet értékeit megóvó településen sétálva felejthetetlen élményt nyújtanak a 19. századból megmaradt, gondosan karbantartott sváb parasztházak, a mívesen megmunkált, ívelt, barokkos oromfalak és a portákat lezáró egyedülálló pajtasor, az 1825-ben állított templom, az 1912-ben emelt Szentháromság-szobor és a Kálvária domb kápolnája és 14 stációja. Mindezek jóvoltából Vöröstó teljes egészében műemléki védettséget kapott.
A napokban Kerekes Norbert tett egy sétát a műemlékfaluban és a képgalériában látható gyönyörű felvételeivel igazolta, hogy a Balaton-felvidéken kirándulva érdemes megállni Vöröstón, és tenni egy felemelő időutazást a nyugalom szigetén.
A Balaton-felvidék több települése is pompás látnivalókat kínál. Csipetnyi Toszkána Monoszló, melynek legnagyobb vonzereje a természetközeliség, Dörgicse pedig 7 templommal büszkélkedhet: négy műemlék templom és három Árpád-kori romtemplom is található a településen.
