Rejtélyes mintázatok a gabonatáblán, egy elfeledett avar temető, és a modern technológia, ami mindent megváltoztatott – Tatabánya határában olyan régészeti szenzációra derült fény, ami nemcsak a helyi történelmet írja át, de országos szinten is új távlatokat nyit a múlt kutatásában.
A Tatabányai Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közös projektje 2025 áprilisában hozta meg gyümölcsét, amikor is légifelvételek és műholdképek segítségével egy eddig ismeretlen, hatalmas avar kori temető nyomaira bukkantak a szakemberek. A becslések szerint akár ezer sírhelyet is rejthet a föld, ami egykor egy nagyobb településhez tartozhatott – számolt be róla a Kemma.
Gabonatábla rejtette a régészeti szenzációt
A felfedezés kulcsa a modern technológiában rejlett. Papp Attila, a Nemzeti Múzeum régésze figyelt fel a gabonatáblán kirajzolódó, szabályos, sötétebb színű négyszög alakzatokra. Ezek az úgynevezett növényjelek gyakran utalnak a talaj alatt rejtőző sírokra vagy más régészeti struktúrákra. A képek alapján hamar egyértelművé vált: egy jelentős kiterjedésű, népvándorlás kori temető található Tatabánya határában. A feltárás a Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet Topográfiai Osztálya és a Tatabányai Múzeum együttműködésében valósult meg.
A légifelvételen gyönyörűen kirajzolódtak a négyszögletes sírszerkezetek
– mesélte Pál Gabriella régész, a Tatabányai Múzeum igazgatója egy videóban.
Az első bizonyítékok a föld alól
Az azonosítást követően a múzeumok közös, szondázó ásatást végeztek: egy 3×5 méteres területet tártak fel, ahol két nyugat-keleti tájolású sírhelyre bukkantak. Bár sajnos mindkettőt korábban már kirabolták, a megmaradt leletanyag így is megerősítette a feltételezést: avar kori temetőről van szó. Pál Gabriella elmondása szerint a leletek alapján egyértelműen megállapítható, hogy népvándorlás kori, nagy sírszámú temetőről van szó.
Ez nemcsak Tatabányának, hanem a magyar régészetnek is komoly eredmény
– tette hozzá.
Ezer sír, rönkkoporsók és a sírrablók titkai
Papp Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum NRI Topográfiai Osztályának régésze elmondta: a légifelvételek alapján 500 és 1000 közé tehető a sírok száma. A sírsűrűség, a tájolás és a feltárt temetkezési szokások alapján szinte bizonyosan avar kori közösség temetkezési helyéről van szó.
Egyértelműen rönkkoporsós temetkezést találtunk, az égésnyomok és elszenesedések alapján a faanyag részben konzerválódott, ez különösen izgalmas a régészet számára. A kirablás időpontját is nagyjából be tudjuk lőni a csontok és koporsófedél állapota alapján
– mondta Papp Attila.
„Temetők az űrből”
A tatabányai eset egy országos kutatási program, a „Temetők az űrből” része, amelynek célja a régészet új módszereinek alkalmazása. Ennek keretében műholdas és drónos felvételek alapján azonosítanak régészeti lelőhelyeket, melyeket utólag helyszíni ásatásokkal erősítenek meg.
Olyan helyszíneket tudunk így feltérképezni, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak a tudományos közeg számára is. Ez egyértelműen új távlatokat nyit a régészeti lelőhelyek feltárásában
– hangsúlyozta Papp Attila.
A lelőhelyről készült légifelvételek, az ásatás eredményei és a kutatás során gyűjtött adatok még részletesebb feltárások és vizsgálatok előtt állnak. A régészek remélik, hogy további részeket is feltárhatnak majd a területen, még több titkot felfedve a múltból.
Korábbi cikkeinkben beszámoltunk róla, hogy középkori csontvázat találtak egy tapolcai építkezésen, szarmata kemencéket Szegeden és teljes fegyverzetű avar harcost Ebesnél.
