A pünkösdi hétvégén két vendégünk nem mindennapi ritkaságot fotózott Hortobágyi-halastón, írta közösségi oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.
Az albínó állatok általában fehér vagy rózsaszín szőrzettel, tollazattal vagy pikkelyekkel, valamint vöröses szemekkel rendelkeznek. Az albinizmus (latin “albus” – fehér szóból) egy genetikai rendellenesség, amely előfordulhat emlősöknél, madaraknál, hüllőknél, kétéltűeknél és halaknál egyaránt.
Az eurázsiai hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb termetű rágcsálója
Európában és Ázsiában a hódfélék családjának (Castoridae) egyetlen őshonos képviselője. Magyarországon az utolsó eurázsiai hódot 1854-ben ejtették el. A Nagyalföld területéről már korábban, valószínűleg az 1600-as évekre kipusztult.
A hódokat kártételük miatt, valamint prémjükért, pézsmájukért, esetenként húsukért vadászták. A faj visszatelepítése hazánk területére az 1990-es évek elejétől kezdődött, sikerét mutatja, hogy ma már az ember közvetlen közelében, így mesterséges halastavakon is előfordul.
Míg a hód jelenléte és természetátalakító tevékenysége (ökoszisztéma-mérnök faj) természetvédelmi szempontból sokszor pozitív irányú, kártétele miatt az ember-vadvilág konfliktusok állandó szereplője, így társadalmi megítélése vitatott.
Természetvédelmi státusza
Az eurázsiai hód (Castor fiber) az Európai Unió legtöbb tagállamában Natura 2000-es, közösségi jelentőségű jelölőfaj. Hazánkban 1988. óta védett, természetvédelmi értéke 50.000 Forint.
Az albinizmus nem gyakori jelenség, éppen emiatt jártak a csodájára az albínó fülesbagolynak Karcagon, vagy kitüntető szerencse volt találkozni a tokaji fehér herceggel, akiről gyönyörű felvételek is születtek.
