Újabb Maros megyei községben, Küküllőszéplakon (Suplac) is veszélyhelyzetet hirdettek a hatóságok a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa nyomán megnövekedett sótartalma miatt – közölte a Maros megyei vészhelyzeti bizottság az Agerpres hírügynökség jelentése szerint.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság június 2-án hirdetett veszélyhelyzetet 30 napra Dicsőszentmárton városban, valamint Szászbogács, Ádámos és Vámosgálfalva községekben, ahol a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt ihatatlanná vált a vezetékes víz, majd a vízszolgáltatást is le kellett állítani.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben, ebből 471 ezer liter volt ivóvíz, 543 ezer liter pedig háztartási víz. Az ökológiai katasztrófa sújtotta erdélyi kistérségben 81 vízosztó pont üzemel.
Barabási Antal-Szabolcs Maros megyei prefektus szerdán bejelentette, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat egy 30 ezer literes tartálykocsit vásárol a Kis-Küküllő térségének megsegítésére, és csütörtökön a Maros megyei önkormányzatnak is dönt egy hasonló beruházásáról.
Kovács Mihály Levente marosvásárhelyi alpolgármester, ügyvivő polgármester szerint a 600 ezer lejes (47,5 millió forint) beruházással szolidaritásukat fejezik ki a Kis-Küküllőmente lakosaival. A berendezést a közterület-fenntartó vállalat szerzi be, de kölcsönadják a katasztrófavédelemnek, így ivóvízszállításhoz és tűzoltáshoz is használják majd.
Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató igazgatója szerint Dicsőszentmártonban ismét beindították a vízszolgáltatást, de időbe telik, míg újra megtelnek a tartályok. Közölte: a víz sótartalma szerdán 1000 milligramm volt literenként, a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható.
Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség igazgatója elmondta: a folyóban jelentősen csökkent az elpusztult halak száma, és a vadállatok is fogyasztottak ezekből. Mint közölte, a vízben kis halak is megjelentek, de a parajdi helyzet miatt tartani kell újabb sóhullámoktól.
A Kis-Küküllő folyónak azután nőtt meg a sótartalma, hogy belefolyt a parajdi sóbánya fölött haladó és a bánya vízével keveredett Korond-patak magas sókoncentrációjú vize ökológiai katasztrófát okozva.
Késést okoz a nyersanyagbeszerzés a Korond-patak elterelési munkálatainál
A korábban elfogadott ütemtervhez képest késést okoz a nyersanyagbeszerzés a Korond-patak parajdi sóbánya fölötti szakaszának elterelési munkálatainál, a kivitelező nem tud elegendő betont szerezni – közölte Nicolae Soltuz, a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója a Székelyhon beszámolója szerint.
A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Soltuz elmondta: a sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok során probléma adódott az építőanyag-ellátásban, a kivitelező két napja nem tud elegendő betont beszerezni. A hiány késést eredményezett a korábban rögzített ütemtervhez képest – írta a székelyföldi hírportál.
Nicolae Soltuz szerint felvették a kapcsolatot az összes környékbeli betonkeverő állomással, de egyelőre nincs megoldás. Közölte: a beszerzést nehezíti, hogy csak 50 kilométeres körzetből vásárolhatnak, mert ha távolabbról szállítanák a betont, romlana a minősége.
Soltuz beszámolója szerint a bányában felszerelt mikroszeizmológiai rendszer az elmúlt hat napban tíz, jelentéktelennek mondható földtani eseményt érzékelt. Szerdára virradóra eddigi premierként egyáltalán nem regisztráltak beomlásokat a veszélyeztetett bányarészen, ami annak is betudható, hogy az elmúlt napokban telítődött sóval a bányát elárasztó nagy mennyiségű víz.
Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója közölte: Parajdon az elmúlt napokban négy gramm volt literenként a víz sókoncentrációja.
A nagy teljesítményű szivattyúk továbbra is dolgoznak, hogy a Korond-patak vizét átvigyék a sóbánya fölötti veszélyeztetett szakaszról a bánya alatti mederrészbe, meggátolva ezáltal a sóval való érintkezését.
A parajdi sóbánya ügye szerdán a képviselőház napirendjén is szerepelt, ahol elutasították azt az ellenzéki, a Románok Egyesüléséért Szövetség és az SOS Románia által beterjesztett kezdeményezést, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon a bányakatasztrófa körülményeinek és az esetleges mulasztásoknak a feltárására. Az RMDSZ honatyái tartózkodtak a szavazáson.
Ladányi László-Zsolt, az RMDSZ udvarhelyszéki parlamenti képviselője a Maszol hírportálnak úgy nyilatkozott: az AUR és az SOS Románia által kezdeményezett vizsgálóbizottság “nagyon nagy kérdőjeleket vet fel a kezdeményezők valódi céljait illetően”, és emlékeztetett, hogy jelenleg zajlik a vizsgálat a kormányzati szervek részéről, melynek meg kell várni az eredményét.
Közölte továbbá, hogy a szövetség álláspontja szerint a Salrom és a vízügyi hatóság igazgatóit meneszteni kell, hiszen megfelelő közbelépéssel meg lehetett volna előzni a bányakatasztrófát.
Bíró Barna Botond, Hargita megyei tanácselnök szerdán a munkálatokat végző céggel kötött szerződés felbontását is kérte Facebook-oldalán, mivel szerinte a kivitelezőt “szakmai hiányosság, felelőtlen hozzáállás és arrogancia jellemzi”.
Korábban írtunk arról is, hogy a Maros magyarországi szakaszán a sókoncentráció stagnál, és akár az egész élővilág elpusztulhat a vizekben. A parajdi sóbánya utolsó esélye pedig a kibetonozott patakmeder lehet.
