A Gerecse keleti lábánál fekvő Bajna egy igazi kulturális és építészeti csodát rejt: a hófehér falú, klasszicista stílusú Sándor‑Metternich‑kastélyt, amely mára visszanyerte régi fényét, impozáns eleme a magyar kastélyépítészetnek.
Udvarháztól a klasszicista palotáig
A kastély eredete a 15. századig nyúlik vissza: előbb nemesi udvarházként, majd vadászkastélyként, később barokk kúriaként állt a Sándor család birtokán – az átépítéseket mindig az utódok generációja végezte el. Az igazi áttörést Sándor Móric gróf hozta meg, aki 1834-ben Hild Józsefre bízta a modern klasszicista átalakítást: a négyoszlopos portikusz és a főhomlokzat megjelenése ekkor kapta mai formáját. A kastély földszintjén ebédlőterem, biliárdterem, dohányzó, kártyaszoba, télikert és házikápolna volt, az emeleten pedig a grófi és grófnői lakosztályok sorakoztak. Ugyancsak az emeleten kapott helyet a gróf fegyver- és képgyűjteménye, a könyvtár és a vadásztrófeák.
A kastély belső tereit Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője álmodta meg, akivel Sándor Móric 1833-as itáliai útján találkozott. A Raffaello-terem mennyezetéhez Raffaello vatikáni loggiájának groteszkjei, illetve a római Titus-fürdők festészete szolgáltak ihletőül, az etruszk terem díszítéséhez pedig etruszk vázák mintáit vette alapul. Különlegességüket nemcsak művészi minőségük, de történetük is emeli: az 1970-es években beázott mennyezeti freskókat restaurálás és legalább 40 év múltán visszahelyezés követte.
A bútorok színezése és mérete a díszítőfestéshez alkalmazkodott, egy részüket Sanquirico tervezte, más részüket Sándor gróf Angliából hozatta, bútorvásárlásaiban szintén Sanquirico segítette. A kovácsoltvas elemeket bécsi mesterek készítették.
Az Ördöglovas legendája
Sándor Móric gróf neve örökre egybeforrt az őrületes lovas mutatványok legendájával. Már apja is szerette a lovakat, ő építette 1802-ben a bajnai kastély mögötti istállót, és a budai palota istállójára is egy vagyont áldozott. Fiának viszont nem engedte, hogy lóra üljön, erre csak az ő halála után kerülhetett sor. A grófot nevelője sem hagyta volna a lovak közelébe menni, mert szerinte, aki nem tanult lovagolni, az nem tud. Móric viszont azt válaszolta neki: „Akinek tanulni kell a lovaglást, az soha nem fogja megtanulni.” Majd felpattant egy lóra, többször átugratott egy póznán, végül a nyerget félredobva akadályt ugrott.
Angliában „ördöglovasnak” nevezték, miután egy váratlan fogadáson, néhány perc alatt betört egy vad lovat – mondták róla: „Ez nem ember, ez maga az ördög!”
Elszántságát és vakmerőségét jelzi, hogy állítólag még az erkélyről is leugratott lovával, és a budai Várban lépcsőn ment le a négyesfogatos kocsijával.
Pusztulás és feltámadás
A második világháború után a kastély sanyarú sorsra jutott: először tábori kórház lett, majd használták szükséglakásként, gépállomásként – a belső díszeket rongálták, stukkók tűntek el, a kert elvadult.
A kastély az 1980-as évek közepén került műemléki védelem alá, ekkor kezdődtek meg a feltáró és állapotfelmérő munkák. Az első komolyabb beavatkozásra azonban az 1990-es évekig kellett várni: ekkor tető- és födémszerkezetet cseréltek, illetve statikai megerősítéseket végeztek annak érdekében, hogy az épület ne omoljon össze. 2016-ra azonban a hajdani bajnai ékesség romos, életveszélyes állapotba került – mind kívül, mind belül erősen leromlott. Ebben az évben indultak el azok a részletes kutatások és tervezések, amelyek megalapozták a kastély 2018 és 2021 közötti teljes körű felújítását, amelynek eredményeként ez a hazai viszonylatban is különleges klasszicista épület újjászülethetett.
Időutazás a kastély falai között
A kastély ma múzeumként működik, melynek földszinti kiállítása az épület mozgalmas múltját mutatja be: nemcsak fénykorát, hanem pusztulásának időszakát is. A látogatók megcsodálhatják a feltárt barokk falfestményeket, valamint a kastélykápolna iparművészeti értékű miseruháit, amelyeket Mária Terézia leánya és a kastély egykori úrnői adományoztak. Archív dokumentumok, fényképek és interjúk segítségével tárul fel a kastély építéstörténete és az azt alakító művészek munkája. Az elmúlt évtizedek kutatásai, feltárásai és a II. világháborút követő hanyatlás is megjelenik, animációs filmekkel kiegészítve.sok
Az emeleten berendezett állandó kiállítás a kastély két legjelentősebb alakját, Sándor Móricot és lányát, Metternich-Sándor Paulinát idézi meg. A gróf vakmerő lovasbravúrjairól és művészi lelkületéről egyaránt képet kaphatunk, míg a kor egyik legismertebb arisztokrata asszonyának, Paulinának szalonéletét, divatirányzatait és párizsi, bécsi éveit eredeti ruhamásolatok, enteriőrök és vetítések teszik átélhetővé. A tárlat különlegessége a bajnai birtokon talált római kori kocsidíszegyüttes virtuális rekonstrukciója, amely új dimenziót ad a történelmi időutazásnak.
Kastélypark
Az egykori vadászparkból angolpark lett, benne kazánfűtéses, egzotikus növényekkel teleültetett pálmaházzal. A gróf világhírű lovai fűthető uradalmi istállóban pihentek. Napjainkban a parkban egy tematikus játszótér is várja a családos látogatókat.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk már többek között a nádasladányi Nádasdy-kastélyt, Ausztria legnagyobb vidéki kastélyát, a Schloss Hofot és a felújított Ugron-kastélyt is.
