Az állatkertek világszerte az ember és a természet kapcsolatának egyik különleges lenyomatai. Míg a kezdetekben elsősorban a ritka, egzotikus állatok bemutatását szolgálták, mára sokkal többek egyszerű látványosságnál: a fajmegőrzés, a környezeti nevelés és a természetvédelem fontos bástyái lettek. Magyarországon is több évszázados múltra tekint vissza az állatkerti kultúra. Az első szervezett állatkertet 1866-ban nyitották meg Budapesten, a Városligetben, ahol a látogatók már akkor is csodálhattak oroszlánt, elefántot vagy zsiráfot. Azóta számos állatkert, vadaspark, szafari- és állatsimogató létesült az országban, amelyek nemcsak a gyerekek számára nyújtanak maradandó élményt, hanem a felnőtteknek is különleges találkozást kínálnak a természet sokszínű világával.
A klasszikus állatkertek mellett egyre népszerűbbek a vadasparkok és az állatsimogatók is, ahol testközelből ismerkedhetünk meg a háziállatokkal vagy akár az erdei élővilág lakóival.
Az állatkertek rövid története
Az állatkertek gyökerei az ókori uralkodói állatgyűjteményekig nyúlnak vissza, ahol az állatok birtoklása hatalmat és gazdagságot jelképezett. Mezopotámia, Egyiptom és Kína uralkodói már évezredekkel ezelőtt gyűjtöttek különleges állatokat, hogy pompás kertjeikben bemutassák őket. Az európai állatkerti kultúra a reneszánsz idején bontakozott ki, amikor a fejedelmi udvarok menazsériái váltak ismertté.
A modern állatkertek a 18–19. század fordulóján születtek meg: a hangsúly ekkor már nemcsak a bemutatáson, hanem a tudományos kutatáson és a természet iránti érdeklődés felkeltésén volt. A londoni állatkert (1828) vagy a párizsi Jardin des Plantes zoológiai részlege meghatározó mintát adott Európa többi országának.
A magyar állatkerti múlt
Magyarországon az állatkerti mozgalom központja Budapest lett. A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-os megnyitása nemcsak hazai, hanem regionális szinten is mérföldkő volt: a Monarchia egyik legmodernebb intézményének számított. Az első évtizedekben főként ajándékozások révén került ide egzotikus állat, de hamarosan már saját tenyésztési és tudományos programokat is indítottak. A XX. század viharai, különösen a világháborúk, súlyos veszteségeket okoztak az állatállományban, de az intézmény mindig képes volt megújulni.
A vidéki állatkertek később jöttek létre, ám gyorsan beépültek a helyi közösségek életébe. Debrecenben, Szegeden, Veszprémben, Győrben és Miskolcon is működnek állatkertek, amelyek mára nemcsak regionális látványosságok, hanem a természetvédelmi munka fontos helyszínei is. Ezek az intézmények aktívan részt vesznek nemzetközi fajmentő programokban, például veszélyeztetett nagymacskák, orrszarvúk vagy éppen ritka madárfajok tenyésztésében.
Vadasparkok és állatsimogatók
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon egyre népszerűbbek lettek a vadasparkok és állatsimogatók is. Ezekben az intézményekben gyakran őshonos fajokkal találkozhatunk, így például szarvasokkal, muflonokkal, vaddisznókkal vagy ragadozó madarakkal. Az állatsimogatók a gyerekek kedvencei, ahol kecskékkel, nyulakkal, pónikkal vagy más háziállatokkal lehet közvetlen kapcsolatba kerülni. Ez a közvetlenség nemcsak élmény, hanem nevelési lehetőség is: megtanítja a legfiatalabbakat a felelős állattartás alapjaira és az állatok tiszteletére.
Élmény és tanulás kéz a kézben
Ma a magyar állatkertek, vadasparkok és állatsimogatók közös küldetése, hogy egyszerre biztosítsanak kikapcsolódást és tanulási lehetőséget. Kiállításaik, interaktív programjaik és környezeti nevelési kezdeményezéseik révén hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő generációja tudatosabban viszonyuljon a természeti értékekhez.
Állatkertek, vadasparkok, állatsimogatók Magyarországon
A fotókat végigkattintva láthatók felsorolva az egyes tájegységeken levő állatkertek.
Korábbi cikkeinkben beszámoltunk arról, hogy mi az állatkerti állatokra leselkedő legnagyobb veszély. Szokatlan, de önként vonult az állatkertbe egy medve és gondozója táskájában él a pécsi bébikenguru.
