Bár mi is megszámoltuk lefelé menet a lépcsőket és az interneten fellelhető információval szemben nem 464 fokot, hanem 457-et lépdeltünk, de fogadjuk el a történeti dokumentációt valósnak. Lehet, hogy a fáradság volt a ludas a számtanfeladat pontos végrehajtásában, mert bizony egy kisebb edzésnek is felér egy lépcsőzés a hegytetőre.
Még szerencse, hogy vannak szépen kiépített pihenőpontok, melyeknek az érdekessége, hogy a kuruc kor kiemelkedő személyiségei után kapták nevüket, mint például Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Csáky Krisztina, Lorántffy Zsuzsanna. A tetején a Czinka Panna-pihenő és egy esőház várja a kifulladt turistákat. Tökéletes a hely vadkempingezésre.
A Badacsony nyugati oldalát ostromolhatjuk meg a lépcsősoron felfelé. Az Országos Kéktúrának is része ez a szakasz, amely Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomáshelytől indul és a Rodostó illetve az Újhegy utcán keresztül vezeti fel a túrázót a hegy irányába. A Bujdosók lépcsője az egykori Rodostó turistaház mellől vezet felfelé.
E sorok írója a csonka családjával – a legidősebb és a legifjabb hölgy tagokkal – töltött el két éjszakát egy igazi bakancsos turistszálláson, az egykori Rodostói turistaház területén felújított Kis Rodostó Kulcsosházban, ami egy jól felszerelt pihenőhely, bázis lehet akár hosszabb túrákhoz is. Hat főre van kialakítva konyhával, fürdővel és fűtési lehetőségel. Innen is páratlan balatoni panorámában gyönyörködhetünk az egyik pihenőpadon kávézgatva.
Az edzett túrázókra egyébként olyan nevezetességek is várnak a közelben, mint a Rózsakő, a Klastrom kút, a Ranolder-kereszt. A Badacsony alaposabb feltérképezése egy-két nap alatt is lehetséges, de aki hosszabb túrákra vágyik, indulhat a K jelzésen a Gulács, Szigliget vagy a Szent György-hegy felé is. Érdemes megnézni a Tördemici-, és Egry József-kilátóhelyeket vagy Badacsonytomajon a Kisfaludy-kilátót, Szent Imre-templomot és a Folly Arborétumot, Szigligeten pedig a várat és az Avasi templomromot. Különleges kirándulókaland felmenni a Gulács csúcsra és a Tóti-hegyre is, Salföldön pedig a Csönge-hegyi kilátót, a pálos kolostor romot, Salföldi Majort érdemes felkeresni.
De ha maradunk Badacsonyban, a kulcsosház környékén, itt is rengeteg felfedezni való vár ránk. A lépcsősort 2011-ben felújították és korláttal szerelték fel, ami igen nagy segítség a csúcstámadáskor. Jómagam kétszer is átestem a holtponton, igaz a gyalogtúrák, kocogás helyett már jó ideje csak kerékpározom.
Mi például csak a régi bazaltbányához mentünk fel a Bujdosók lépcsőjével ellenkező irányba, és olyan élményben volt részünk, mintha egy természetfilmbe csöppentünk volna. A hegy letarolt oldalát már visszavette a természet, cserjék, kisebb fák is nőttek a bazaltkövek között, és arra lettünk figyelmesek, hogy egy csapat holló vagy varjú repdes és károg odafent. Hollókat egyébként is eddig csak párban láttunk, ilyen kolóniát még sosem, bár azt is írják róluk, hogy a fiatalabb egyedek csapatba is verődnek.
A nagy zsibongásnak az okára is rájöttünk néhány perc után, ugyanis egy barna ragadozómadarat, talán ölyvet fedeztünk fel, ahogy a hegyoldalban, az egyik fáról, a másikra száll. Gyakorlatilag menekült a fekete madarak elől, akik folyamatosan támadták az idegent. Végül sikerült elűzniük, fantasztikus élmény volt egy kicsit átlényegülni David Attenborough-vá, és hallgatni a károgás visszhangjait és azokat a misztikus hangulatú szárnysuhogásokat.
Csakis ajánlani tudom ezt a vidéket minden túrázást kedvelő embernek. Egy kis mozgás nem fog ártani… sőt, a kerékpáros turizmus is komolyan átszeli Badacsonytördemicet, ahol felfedeztük az ország egyik leghangulatosabb borkertjét, a Léránt családi pincészet udvarát, ahol világbajnok szürkebarát fröccsöt mérnek.
Beszámoltunk korábban arról is, hogy felejthetetlen látványt kínál az ország legifjabb túraútvonala, a Spartacus-ösvény. Írtunk Döbröntéről is, a Bakony kicsinyke ékszerdobozáról, des igazi kincsként bújik meg a Bakonyban a Római-fürdő is.
